A filmet 2024. december 24-én
mutatták be Dél-Koreában, ezt megelőzően meghívott filmként részt vett a
Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon 2024. szeptember 09-én.
A mozi Dél-Koreában kasszasiker volt, a nagyon magas, 30 milliárd wonos költségvetésű
film már itt meghaladta a ráfordításokat. Ismertették azt is, hogy nagyon sok
ország megvásárolta a forgalmazási jogokat.
Az Ito Hirobumi ellen történt
1909-es harbini merénylet kirívó részlete volt
a Korea megszerzésére irányuló japán
törekvések miatt kibontakozó függetlenségi mozgalomnak. Án Dzsung Gün a
mozgalom egyik kiemelkedő alakjaként a filmben is főszereplő. Az alakját
megformáló Hyun Bin (현빈) egy nemes lelkű
figurát jelenít meg, feltehetően a valóban élt emberről tudott dolgok alapján. Lásd: keretes
írás!
(Érdekesebb a film megnézése után.)
Az alkotók történelmi események és ismert életrajzi motívumok alapulvételével
készítették el a mozit, de ez nem egy dokumentumfilm, hanem egy izgalmas,
már-már kalandfilm kategóriába sorolható drámai játékfilm.
A valódi történelmi szereplők mellett sok kitalált figura viszi előre a
cselekményt.
Nem véletlen, hogy Án Dzsung Gün mellett, a legérdekesebb és legszínesebb
karakterek
a kiötlött alakok, hiszen a drámai fordulatok és a drámai hatás
fokozása érdekében jöttek létre.
Rendező: Woo Min-ho (우민호/ U Mino)
Forgatókönyv: Woo Min-ho és Kim Kyung-chan (우민호, 김경찬/ U Mino és Kim Kjancsán)
A legfontosabb szereplők:
Hyun Bin (현 빈/ Hjan Bin) Án Dzsung Gün [ valóban élt történelmi alak ]
Park Jeong-min (박정민/ Pák Csanmin) U Dakszun [ valóban élt történelmi alak ]
Jo Woo-jin (조우진/ Cso Udzsin) Kim Szánhjan
Lee Dong-wook (이동욱)/I Donguk) I Csánszap
Jeon Yeo-been (전여빈/ Csan Jabin) Kong asszony
Park Hoon (박훈/ Pák Hun) Mori Tatszuo
Jung Woo-sung (정우성/ Csang Uszan) Pák Csamcsul
Yoo Jae-myung (유재명/ Ju Dzsemjan) Csve Csehjan [ valóban élt történelmi alak ]
Lily Franky (japán színész) Ito Hirobumi [ valóban élt történelmi alak ]
Alább két térkép a történetben előforduló és megemlített helyszínekről, hogy tudjunk
egy kicsit arról, hol is játszódtak az események.
 |
| Ne csak ezért nézzük meg a filmet! |
1879. szeptember 2.: Án Dzsung
Gün megszületik a Dél-Hvánghe tartománybeli Hecsuban. Édesapja Án Tehun,
édesanyja Cso Maria.
A hátán hét fekete folttal született, ezért fiatal korában Üngcsil volt a neve,
aminek jelentése: a Nagy Göncöl energiájával született ember.
Felmenői közül sokan letették a katonai vizsgát, a családban többnyire
hivatalnokok voltak. Apai nagyapja, Án Inszu, földbirtokkal is bíró, vagyonos
ember volt, ez tette lehetővé, hogy nehézségek nélküli gyermekkora lehessen.
Án Dzsung Gün nagyon fiatalon megtanult írni, de a tanulásnál jobban érdekelte
a lovaglással és íjászattal művelt vadászat, kiváló céllövő volt.
Ritkán ült nyugodtan, így később nagyapja az eredetiről Dzsung Günre változtatta
a nevét, amelynek két karaktere a „súlyos” és a „gyökere, lelke valaminek”
jelentésű.
1894: Feleségül veszi Kim Arjót.
1896: Édesapja és a család katolizál, a család olyannyira odaadó volt a
vallással,
hogy részt vett egy katolikus templom megépítésében, Dzsung Gün pedig 1895-ben belépett
egy katolikus iskolába teológiát tanulni.
1897: Án Dzsung Gün is áttér a katolikus hitre, a keresztségben Nicolas
Wilhelm atya által a Tamás nevet kapja.
1898-1904: Katolikus missziós munkát végez, részt vesz egy katolikus
egyetem létrehozásának kísérletében, a célt nem sikerül elérni.
1905: „Ülszá évi diktátum” azaz a 2. Korea-Japán egyezmény.
Án Dzsung Gün Sanghajba megy, hogy megoldást találjon hazája szuverenitásának
helyreállítására. Miután édesapja meghal, visszatér.
1906: Családja összes vagyonát a „Három felemelő érzés” nevű iskola (삼흥학교/
Számhüng Hágjo) megalapítására és az oktatási mozgalom elindítására fordította.
A Dél-Hvánghe területén működő katolikus iskolát is átveszi, ahol tanárként
maga is tanítja a gyerekeket.
1907: Miután Korea hadseregét feloszlatják, augusztus 1-jén Mandzsúriába
megy,
majd Oroszország Primorszkij területén részt vesz az önkéntes hadsereg
mozgalomban.
1908: Júliusban mintegy 100 embert vezet át a Tumán folyón, és Om
Inszappal együtt, mint a Koreai Önkéntes Hadsereg altábornagya, a különleges
független hadtest parancsnoka, meglepetésszerű támadást intéz Észak-Hámkjan
tartományban Gjongün japán helyőrsége ellen. Sinászán környékén eredményeket
érnek el, de a janszáni csatában már vereséget szenvednek.
Ezt követően Vlagyivosztokba megy, megpróbál új önkéntes hadsereget
felállítani,
de sokan kritizálják a hadifoglyok elengedése miatt, így az egységet
hamarosan feloszlatják.
1909: Az év elején 11 társával szövetséget alakítva, önkéntes hadsereg formában próbál meg újra
felemelkedni.
1909. október 26.: Harbin pályaudvarán
pisztolylövésekkel megöli Ito Hirobumit.
1910. február 14.: A Japán Birodalmi Hadsereg halálra ítéli. (Japán akkoriban nem rendelkezik joghatósággal)
1910. március 26.: Kivégzik Án Dzsung Günt.
