A 떡 - ugyan a magyar emberek „ttok"-nak ejtik, valójában annak kiejtése inkább
ttak -
egy koreai ételfajta.
A Hváng Dzsini fordítása közben ismét elém került, bár legelőször akkor
találkoztam vele, amikor a koreai nyelvvel még csak ismerkedni kezdtem. Egy feliratban
láttam meg, ahol „rizssüti”-nek fordították. Vártam is egy süteményt, de bizony
nem az került elő. Azóta is találkozom ilyen fordítással, de már nem mindenhol.
(Sajnálatos módon a Google fordítója is rizstortát ad ki magyarul.)
A mostani filmben „gettak” (개떡) formában jelent meg, és egy árpából,
hasonló eljárással készült ételt jelentett, ami a szegények túlélési eledele
volt. Itt a 개 (ge)
nem kutyára, hanem szegényre, vagy
hamisítványra utal.
Miért helytelen minden „ttok” esetében a rizssüti, vagy rizstorta használata?
Azért, mert a
„ttok” egy gyűjtőfogalma azoknak az ételeknek, amelyek ebbe a kategóriába
tartozó eljárással készülnek.
Így az un. ragacsos rizs (찹쌀 / csábsszál), a főként nem ragacsos rizs
(멥쌀 / mebsszál), valamint más gabonafélék őrleményéből
különféle módokon, úgymint párolással, vízben főzéssel, olajban sütéssel, stb.
előállított ételeket jelenti.
A „ragacsos rizs” egy rövidszemű, ízletes, magas keményítőtartalmú ázsiai
rizsfajta,
a „nem ragacsos
rizs” pedig egy nagy amilóztartalmú rizs.
Igaz, hogy
sokféle desszert, vagy piacokon árult édes étel készül belőle, de vannak nem
süteményszerű „ttok” ételek is.
Nem sorolom fel
a különféle desszerteket, de a gömbölyű (gombóc) formájú
경단 (kjandán) egy finom édesség, leginkább rizsgolyócska lehetne a fordítása.
Érdekes desszert a 술떡 (szulttok), ami rizsbor (막걸리/ mággolli) hozzáadásával készül, vagyis rizsboros édesség lehetne magyarul.
Viszont nem édesség a ttokpokki (떡볶이), magyarul leginkább a csípős rizsnudli megnevezés illik rá.
Ugyancsak sós étel a 떡국 (ttokgug). Ez egy leves, amiben laposra
szeletelt formájú ttok van. Ez nekem leginkább a rizsgaluska leves megnevezést juttatja eszembe.
Mindezekről még
eszembe jut a 만두 (mándu), amit szinte mindenki gombócnak
fordít,
a Google is, pedig ez nem az. Bár szokták gőzöléssel is megfőzni, egyáltalán
nem gőzgombóc. Leginkább a mi töltött derelyénkre hasonlít, abban is, hogy tésztája búzalisztből készül.
Minthogy ezt szinte mindenki ismeri, és frappáns magyar kifejezés nemigen van
rá,
azt gondolom, a mándu kifejezéssel kellene illetni, éppúgy ahogy meghonosodott a kimcsi és a
rámen megnevezés is.
Habár magyarul
is fellelhető ma már ezeknek az ételeknek a mibenléte, esetenként még a
receptje is, mindaz, amit leírtam egy vélemény; olyan valakié, aki némi rálátással
meg tud ismerkedni az ételnevek mögött rejlő tartalommal is.