2023. július 22., szombat

Croissant

 

A mozit 2021-ben mutatták be. A rendező azt boncolgatja a történetben, hogyan egyensúlyoznak a fiatalok a társadalom által elvárt karrier és az olyan munka között, amit szívük szerint, lelkesedéssel tudnak csinálni.

A sztori hősei nem igazán találták meg elsőre a kedvük szerinti foglalkozást.
A húszas éveik végén járnak, és az útkeresés persze nem egyszerű.
Mi az, amihez igazán van tehetségük, mi az, amit tényleg szívesen végeznének?
Ez nem egy könnyed téma, de a film nem torkollik se tragédiába, se pedig elnagyolt komédiába.
Emellett, aki szeretné megtudni a croissant minden fortélyát és eddig nem ismert
titkát is, annak kellemes, laza nyáresti szórakozást nyújthat ez a film.

Minél több finomságot osztunk meg egymással, annál boldogabbak leszünk


A rendező: Cho Seong-kyu (조성규/ Cso Szangju)

A két főszereplő:

Nam Bo-ra (보라/Nám Borá)                                               Szángün

Han Sang-hyuk v. Hyuk (한상혁/ Hán Szánjak)                      Hidzsun

A film: itt

Felirat:innen 

 

2023. július 20., csütörtök

Ttok, egy kedvenc koreai étel

A - ugyan a magyar emberek ttok"-nak ejtik, valójában annak kiejtése inkább ttak - 
egy koreai ételfajta.
A Hváng Dzsini fordítása közben ismét elém került, bár legelőször akkor találkoztam vele, amikor a koreai nyelvvel még csak ismerkedni kezdtem. Egy feliratban láttam meg, ahol „rizssüti”-nek fordították. Vártam is egy süteményt, de bizony nem az került elő. Azóta is találkozom ilyen fordítással, de már nem mindenhol. (Sajnálatos módon a Google fordítója is rizstortát ad ki magyarul.)
A mostani filmben „gettak” (
개떡) formában jelent meg, és egy árpából, hasonló eljárással készült ételt jelentett, ami a szegények túlélési eledele volt. Itt a (ge)
nem kutyára, hanem szegényre, vagy hamisítványra utal.

Miért helytelen minden „ttok” esetében a rizssüti, vagy rizstorta használata?

Azért, mert a „ttok” egy gyűjtőfogalma azoknak az ételeknek, amelyek ebbe a kategóriába tartozó eljárással készülnek.
Így az un. ragacsos rizs (
찹쌀 / csábsszál), a főként nem ragacsos rizs
(
멥쌀 / mebsszál), valamint más gabonafélék őrleményéből különféle módokon, úgymint párolással, vízben főzéssel, olajban sütéssel, stb. előállított ételeket jelenti.
A „ragacsos rizs” egy rövidszemű, ízletes, magas keményítőtartalmú ázsiai rizsfajta,
a „nem ragacsos rizs” pedig egy nagy amilóztartalmú rizs.

Igaz, hogy sokféle desszert, vagy piacokon árult édes étel készül belőle, de vannak nem süteményszerű „ttok” ételek is.

Nem sorolom fel a különféle desszerteket, de a gömbölyű (gombóc) formájú
경단
(kjandán) egy finom édesség, leginkább rizsgolyócska lehetne a fordítása.
Érdekes desszert a
술떡 (szulttok), ami rizsbor (막걸리/ mággolli) hozzáadásával készül, vagyis rizsboros édesség lehetne magyarul.
Viszont nem édesség a ttokpokki (
떡볶이), magyarul leginkább a csípős rizsnudli megnevezés illik rá.
Ugyancsak sós étel a
떡국 (ttokgug). Ez egy leves, amiben laposra szeletelt formájú ttok van. Ez nekem leginkább a rizsgaluska leves megnevezést juttatja eszembe.

Mindezekről még eszembe jut a 만두 (mándu), amit szinte mindenki gombócnak fordít,
a Google is, pedig ez nem az. Bár szokták gőzöléssel is megfőzni, egyáltalán nem gőzgombóc. Leginkább a mi töltött derelyénkre hasonlít, abban is, hogy tésztája búzalisztből készül.
Minthogy ezt szinte mindenki ismeri, és frappáns magyar kifejezés nemigen van rá,
azt gondolom, a mándu kifejezéssel kellene illetni, éppúgy ahogy meghonosodott a kimcsi és a rámen megnevezés is.

Habár magyarul is fellelhető ma már ezeknek az ételeknek a mibenléte, esetenként még a receptje is, mindaz, amit leírtam egy vélemény; olyan valakié, aki némi rálátással meg tud ismerkedni az ételnevek mögött rejlő tartalommal is.