2018. december 31., hétfő

Két apróság, ami eszembe ötlött

Ahogy haladok a koreai nyelv megismerésében - mennyire kevés is a tudásom; és ahogy mind több koreai dologgal (novella, regény, film, sorozatok, a zenéjük, a nép- és szépművészeti ágak különféle művei) ismerkedem meg, mindig ráakadok olyasmire, ami nekünk itt a világ másik felén szokatlan vagy különös. Bár lehet, hogy egyik-másik csak nekem újdonság.

Az egyik ilyen dolog a kék színnel kapcsolatos.
Azért érdekes, mert esetenként ez zöld is lehet, illetve kékeszöld árnyalatot is jelölhet. A távol-keleti kultúrákban a két szín átjátszik egymásba, de ezt csak jóval a "kék" szó megismerésénél később tudtam meg.

A koreaiaknak három szavuk is van rá.
A
(csang) kínai eredetű szó, én ezt ismertem meg kék színként legelőször.

Azután rácsodálkoztam, hogy van még kettő, a 푸른 (purün) és a 파란 (párán).
A"purün" gyakrabban jelent zöldet, de nem mindig. Például a zöld jelzést a közlekedési lámpán ezzel a szóval jelölik. 
A "párán" többnyire kék szín, úgy mint kék tenger, kék ég.
Ugyanakkor szó szerint mondják azt is, hogy égszínű 하늘색 (hánülszeg), vagy vízszínű 물섹 (mulszeg), mindkettő egy világoskék árnyalatot takar.
És akkor az első, a (csang). Ez is jelenthet kéket is, zöldet is a különféle kifejezésekben.
Pl.
청년 (csannyan), ami fiatalság /szó szerint: zöld évek/ jelentésű, a 청바지(csanbádzsi) pedig, ahogy a farmer nadrágot /szó szerint: kék nadrág/ hívják.

Ennek a színt meghatározó szónak a kerámiaművességhez is köze van.
Történelmi korokból származó szó a
청와 (csangvá).
A szó jelöli a szeladon kerámiát is, de azt a mázat is, amivel előállítják ezeket a kerámiákat. A szürkétől a kéken át a zöldig terjedő színskála színeit lehetett előállítani a
szeladonit nevű, vastartalmú ásvány felhasználásával.
Dél-Korea egyik nemzeti kincse az alább látható 12. századi szeladon váza.


A másik dolog, amit nálunk általában nem szoktak ismerni, az emberek életkorának jelölése Koreában.
Ez is eltér a mi szokásainktól, és természetesen kínai az eredete.
Ahhoz, ahogy mi számoljuk az életkort, 1 évet még hozzá kell adni. További nüanszok vannak még a számításban, de ez a legfontosabb.

Aki nézi a filmeket, sorozatokat, találkozott már azzal, hogy a korhatár pl. 15 éven felüli, ami 14 éves gyereket jelent.
Az iskolakezdés 7 éves korban van, ami egyezik a mi gyerekeink iskolakezdésével, hiszen az a 6 éves kor.

A hivatalos iratokban a Gergely-naptár szerinti születési idő szerepel, és minden hivatalos kapcsolatban a valós életkor számít, amit 만나이 (mán nái / valós életkor)-nak mondanak.


2018. december 29., szombat

Kis pihenő egy kemény fordítás közben...


Aki megfordult a blogban, láthatta, hogy a "The Negotiation/Túsztárgyalás" c. film feliratát fordítom éppen. Közeledem a végéhez, de nagyon sok táblából áll (kb.1800 körül lesz) és nem is könnyű szöveg, ezért pihenésképpen, kicsit kitekintgettem.
Egy kicsit lazább filmet kerestem. Egy régebbi filmre, a benne elhangzott dal miatt figyeltem fel. Kiderült, hogy a film fordítását más már tervbe vette. A film címe 카라, magyarul Kála.
Igen, a virág neve a cím, és a film 1999-es.
A filmmel ismerkedni itt lehet:   https://birikorea.blogspot.com/2018/12/calla.html

Miután megnéztem a filmet felirat nélkül, a dal újra a fülembe mászott, ezért lefordítottam annak eredeti francia szövegét. ⏩⏩ Elena
A dal a "Je m'appelle Hélèn". A nekem kedves változat linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=OrBjkXziXnw

Gyakran előfordul, hogy régen hallott, népszerű dalok örvendeztetnek meg egy koreai filmben vagy sorozatban. Emellett sokszor csodálkozom rá általam nem ismert dolgokra.
Ilyen volt például, amikor rájöttem, hogy Bruce Willis remekül énekel (énekelt?). 
Az egyik, közelmúltban magyar felirattal is megnézhető sorozatban megjelent két dalról írok.
Akit érdekel a
Bruce Willis előadásában felvett ⏩Save the last dance for my,
vagy a Carla Bruni által fémjelzett ⏩Stand by your man,
elérheti   itt



2018. november 12., hétfő

Gjongdzsu


A film egy olyan szerelem történetét követi nyomon, amely szomorúságok idején születik.
Csve Hjan pekingi professzor visszatér Dél-Koreába, hogy lerója tiszteletét egy régi barátja temetésén.
A szertartás után azonban nem indul rögtön vissza,
fogva tartják a szülőföld emlékei. Gjongdzsuba megy, a barátaival ott töltött régi nap benyomásait követve.
Látogatása során több különös dologgal kerül szembe, és az ott eltöltött idő alatt megismerkedik a régi teaház új tulajdonosával, aki örvénylő érzelmeket indít el a férfi szívében.

Gjongdzsu város a Koreai félsziget délkeleti részén található, és Dél-Korea egyik legrégebb óta fennálló települése.
Már Silla idején létezett, ekkor Güm-szong (
금성Arany város) volt a neve. Fennállásának több mint másfélezer éve alatt többször váltották a nevét, Güm-szong mellett nevezték Te-gjongnak, Tong-gjongnak, mielőtt Gjongdzsu lett belőle.
Előbbiek okán nagyon sok „nemzeti kincs”-e van, és sok buddhista temploma. Ezek közül az egyik leghíresebb a világörökség részét is képező Pulgugszá buddhista kolostor. A templom nevének jelentése: Buddha országának temploma (Pul-gug-szá)
A Gjongdzsu környéki nagy kiterjedésű nemzeti park szépségei és a teaültetvények ugyancsak híresek. Erről sem feledkezik meg a film. Fontos szerepet játszik a tea, különösen a „sárga tea”, a ”hvángtsá” (
황차), ami a tealevelek sárga színéről kapta a nevét.

A filmet 2014-ben mutatták be, a tavalyi „Koreai Filmfesztivál” során vetítették, de csak angol felirattal.
Talán van, aki szeretné megnézni magyarul.


Ha látni is szeretnéd: itt
 
Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben. 

2018. október 3., szerda

Csupán ez az én világom



A film a "Rainman/Esőember" című maradandó értékű amerikai filmhez hasonlóan, és mégis másként dolgozza fel az autizmust. Aki látta a Dustin Hoffman által megszemélyesített autista fivért, bizonyára emlékszik a mozira.
A koreai filmben három főszereplő szenzációs alakítását láthatjuk.

A két méltán híres színészről
윤여정 Youn Yuh-jung /kiejtése: Jun Jadzsan/ az anya szerepében
이병헌 Lee Byung-hun /kiejtése: I Bjanhan/ az idősebb fiú szerepében
tudjuk, hogy szinte bármit el tudnak játszani.

박정민 Park Jung-min /kiejtése: Pák Dzsammin/, az autista Dzsinte megformálója azonban, számomra, nagyon kellemes meglepetés volt. Nagyszerűnek találtam.
Valamelyik koreai cikkben azt olvastam, hogy nagyon lelkiismeretesen készült a figura eljátszására, 6 hónapon keresztül tanulmányozta egy intézetben az autisták viselkedésformáját, emellett zongoraleckéket vett, hogy valósághű legyen a zongoránál a kéztartása.


A filmbeli Dzsinte egy "savant szindrómás" autista fiú, aki a szindrómának megfelelően, zseniális zongorista.
A "savant szindróma" egy eddig nem ismert koreai szó volt számomra.
A szó: 서번트 (kiejtése: szabantü) és a francia "savant" (kiejtése: szávan') koreai nyelvre átültetett formája. A "savant szindróma", ami egy formája az autizmusnak, a francia szó jelentéséből kapta a megnevezést. Azt jelenti: tudós, vagy valamilyen dolognak a szakértője.
Az autizmusnál ebbe a csoportba tartozó emberek valamilyen területen, jellemzően művészetben, zseniálisak. Zenei területen leggyakrabban zongoristák kapják a betegségük egyéb jellemzői mellé ezt a talentumot.

A dél-koreai orvostudomány az autizmust 3 alfajra osztja: első fokú, másodfokú, és harmadfokú autizmusra. A "savant szindrómás" autista a harmadfokú csoportba tartozik.
A filmben Dzsinte betegségét néha így is nevezik.
A fordításban igyekszem kerülni ezeket a szakszavakat, főként az érthetőség kedvéért.


Talán van, aki kedvet kapott a filmhez.


Ha látni is szeretnéd: itt

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben. 


2018. szeptember 23., vasárnap

Csupán ez az én világom...




Kata58 kedvéért készítettem az alábbi mappát a film zenéjéből.
Ajánlom neki, és mindazoknak, akiket érdekel, szeretettel.


2018. augusztus 21., kedd

Hű, mi mindent tanul az ember feliratfordítás közben!

Egy kis gondolatsor a "Csupán ez az én világom" című koreai film fordítása közben.
Mindig is élveztem, hogy a feliratok fordítása sok új dologgal ismertetett meg, mivel általában utána kell néznem jó pár kifejezés értelmének.
Újra és újra rájövök, hogy tudásom mennyire kevés ahhoz a végtelen ismeretanyaghoz, ami létezik. Sok előttem járó filoszhoz hasonlóan érzem, bár több az ismeretem, relatíve mégis milyen kevés.

Ez a film arra vett rá, hogy az autizmusról próbáljak meg többet tudni, mert másként nem leszek képes megfelelően lefordítani a feliratokat.

A film a "Rainman/Esőember" című maradandó értékű amerikai filmhez hasonlóan, és mégis másként dolgozza fel az autizmust. (Aki látta a Dustin Hoffman által megszemélyesített autista fivért, bizonyára emlékszik a mozira.)

A koreai filmben három nagyszerű főszereplő alakítását láthatjuk.


윤여정 Youn Yuh-jung /kiejtése: Jun Jadzsang/ az anya szerepében
이병헌 Lee Byung-hun /kiejtése: I Bjangan/ az idősebb fiú szerepében
박정민 Park Jung-min /kiejtése: Pák Dzsammin/, az autista Dzsinte megformálója ként.


A filmbeli Dzsinte egy "savant szindrómás" autista fiú, aki a szindrómának megfelelően, zseniális zongorista.
A "savant szindrómát" kellett megtalálnom egy eddig nem ismert koreai szó kapcsán.


Előzetesnek néhány kép:









2018. július 8., vasárnap

Szavak nélkül is értjük egymást, avagy...


Ezt a koreai szólást egy régebbi sorozatban csíptem el. Az egyik epizódban
egy rádióműsorban kellett volna megfejtenie a szereplőnek az "isim csonsim"
(이심전심) négy karakteres szólást.
Azért keltette fel az érdeklődésemet, mert a szereplő derekasan küzdött vele,
és komikus helyzeteket teremtett a találgatása.
A szólás értelme, mint a címadás is sugallja, "Szavak nélkül is értjük egymást.", vagyis olyan lelki társak vagyunk, akik már egymás tekintetéből is látjuk, mit mondana a másik.
A szó szerinti fordítás: szívvel közöl szívnek.
Szószedet:
sinokoreai (kínai eredetű) szó        eredeti koreai szó                         jelentés
            (i)                                          ~써,   ~로                       valami által, valamivel
           (sim)                                          마음                           szív
           (cson)                                    전하다                            közöl

Hát igen, a 전 itt is azt jelenti, amit egy másik szólásban is láthattunk, viszont baromi sok jelentése van, ami más-más kínai karakterrel fejezhető ki. Nem részletezem, inkább elmondom, hogy mi volt az epizódban olyannyira vicces annak, aki értette a koreai szót.

Próbálták a szív jelentésére rávezetni a szereplőt, ez valahogy sikerült is. Azután a szólás értelmét azzal akarták előcsalogatni, hogy közeli barátok között fordul elő ilyesmi. Mire a játékban résztvevő (nő volt a szereplő) kiböki, hogy "purál csinku" (불알친구), ami valóban közeli barátot jelent, kizárólag férfiak között. A szó szerinti jelentés ugyanis "herebarát", vagyis, akik még pisilni is együtt mennek.
Őszintén, fogalmam sincs, hogy én hogyan fordítottam volna le. Kebelbarátnak fordították, ami tényleg fedi a közeli barátok fogalmát, de a nézőnek nyilván halvány lila fogalma sem volt arról, hogy ugyan min mulatnak (röhögnek) a szereplők.