Két apróság, ami eszembe ötlött

Ahogy haladok a koreai nyelv megismerésében - mennyire kevés is a tudásom; és ahogy mind több koreai dologgal (novella, regény, film, sorozatok, a zenéjük, a nép- és szépművészeti ágak különféle művei) ismerkedem meg, mindig ráakadok olyasmire, ami nekünk itt a világ másik felén szokatlan vagy különös. Bár lehet, hogy egyik-másik csak nekem újdonság.

Az egyik ilyen dolog a kék színnel kapcsolatos.
Azért érdekes, mert esetenként ez zöld is lehet, illetve kékeszöld árnyalatot is jelölhet. A távol-keleti kultúrákban a két szín átjátszik egymásba, de ezt csak jóval a "kék" szó megismerésénél később tudtam meg.

A koreaiaknak három szavuk is van rá.
A 청 (csang) kínai eredetű szó, én ezt ismertem meg kék színként legelőször.
Azután rácsodálkoztam, hogy van még kettő, a 푸른 (purün) és a 파란 (párán).
A"purün" gyakrabban jelent zöldet, de nem mindig. Például a zöld jelzést a közlekedési lámpán ezzel a szóval jelölik. 
A "párán" többnyire kék szín, úgy mint kék tenger, kék ég.
Ugyanakkor szó szerint mondják azt is, hogy égszínű 하늘색 (hánülszeg), vagy vízszínű 물섹 (mulszeg), mindkettő egy világoskék árnyalatot takar.
És akkor az első, a 청 (csang). Ez is jelenthet kéket is, zöldet is a különféle kifejezésekben.
Pl. 청년 (csannyan), ami fiatalság /szó szerint: zöld évek/ jelentésű, a 청바지(csanbádzsi) pedig, ahogy a farmer nadrágot /szó szerint: kék nadrág/ hívják.
Ennek a színt meghatározó szónak a kerámiaművességhez is köze van.
Történelmi korokból származó szó a 청와 (csangvá).
A szó jelöli a szeladon kerámiát is, de azt a mázat is, amivel előállítják ezeket a kerámiákat. A szürkétől a kéken át a zöldig terjedő színskála színeit lehetett előállítani a szeladonit nevű, vastartalmú ásvány felhasználásával.
Dél-Korea egyik nemzeti kincse az alább látható 12. századi szeladon váza.

 

A másik dolog, amit nálunk általában nem szoktak ismerni, az emberek életkorának jelölése Koreában.
Ez is eltér a mi szokásainktól, és természetesen kínai az eredete.
Ahhoz, ahogy mi számoljuk az életkort, 1 évet még hozzá kell adni. További nüanszok vannak még a számításban, de ez a legfontosabb.
Aki nézi a filmeket, sorozatokat, találkozott már azzal, hogy a korhatár pl. 15 éven felüli, ami 14 éves gyereket jelent.
Az iskolakezdés 7 éves korban van, ami egyezik a mi gyerekeink iskolakezdésével, hiszen az a 6 éves kor.
A hivatalos iratokban a Gergely-naptár szerinti születési idő szerepel, és minden hivatalos kapcsolatban a valós életkor számít, amit 만나이 (mán nái / valós életkor)-nak mondanak.