2019. augusztus 22., csütörtök

A Tongdemun piaca

동대문 시장,
így néz ki koreai betűkkel, a koreai kiejtéssel "Tondemun Sidzsán"-nak nevezett
Keleti Nagykapu Piac.
Ez a térség ma már szinte egy kereskedőváros. Az eredeti piacot 1905-ben alapították, és egyike Szöul két legnagyobb piacának.
Helyileg a belvárosban, két "nemzeti kincs",
a Keleti Nagykapu (흥인지문 /ejtsd: Hünindzsimun), avagy Tongdemun és
a Déli Nagykapu (숭례문 /ejtsd: Szunnémun, vagy Szunnyemun), avagy Námdemun
között hosszan elterülő épületcsoport.
A két műemlék kapu elhelyezkedését láthatjuk a térképen:

A kép jobb sarkában a Tongdemun, a bal alsó sarokban a Námdemun
A nagyszerűen helyreállított műemlékeket a rohamosan fejlődő főváros szívében körülveszik a modern épületek.
Keleti Nagykapu





Déli Nagykapu

Tongdemun Piac megőrizte a hagyományos piacot is, de plázapiac, nagy áruházak és vendéglátó helyek is sokasodnak ebben a városrészben.
Egy régi kép a "Námdemun Sidzsán"-ról, aminek a keletkezési idejét nem találtam meg, de feltehetően a 19. század végén, vagy a 20. század elején készülhetett, mert már láthatóak a villanypóznák.

Szöul egyik nagy piacának története érdekes, de a most készülő fordítás kapcsán jutott eszembe, hogy írjak erről a szöuli nevezetességről.
A 2006-ban bemutatott film egyik főszereplőjének szoros kapcsolata van a Keleti Nagykapu Piaccal.
A piac egyik szegmense napjainkból, a második kép 2017-es:
 
Piackép a filmből











Egy belső részlet 2019-ből:

Ez pedig a film egyik jelenete:









2019. augusztus 6., kedd

Koreai, de honnan tudom?

Nemrégiben elolvastam egy olyan magyar lány írását, aki nagyon jól tud koreaiul, ösztöndíjas is volt Dél-Koreában.
Arról is írt, hogy a nyelvtanulás egyes fázisaiban mik történtek vele, illetve milyen érzései voltak akkoriban. Érdekes volt számomra, már csak azért is, mert olvasás közben újra és újra felkiáltottam, nahát, velem is így volt, velem is pont ez történt,
én is így éreztem, stb.

A cikkben elmeséli a szerző, hogy a nyelvtanulása kezdetén igyekezett koreaiakat megszólítani, illetve milyen helyzetek adódtak ebből.
Feltételezem, nem csak ő és én éltük meg a nyelvtanulásnak ezt a fázisát, viszont erről eszembe jutott egy igazán aranyos történet, amit még nem osztottam meg azokkal, akiknek volt kedve elolvasni a posztjaimat. Most elmondom.

Az Oktogon környékén kissé elbambultam, és a kis földalattihoz nem ott mentem le, ahová szándékom volt, hanem az ellenkező irány lejárójába.
Leérve, láttam, hogy egy ázsiai kinézetű, nagyon kedves fiatal párnak magyaráz egy idősebb férfi alkalmazott, németül. A pár nagyon figyelt, de láthatóan egy árva szót sem értett az egészből.
Végül a magyarázó férfi is belátta, hogy ezzel semmire sem megy, ezért egy "cetrum" szó kíséretében az ellenkező irányba mutatott.
Ez célba ért, megértették. Én pedig azt gondoltam, ezek a fiatalok csakis koreaiak lehetnek.

Miből? Ismereteim szerint angolul tudnak leginkább, németül nagyon kevesen. A koreai nyelvbe pedig az angol áttranszponálásával bekerült a "cento/센터" központ jelentésű szó (az eredeti koreai szó "csungáng"/중앙).
Így tehát, megérthették, hogy a központ az ellenkező irányban van.
Miután én már korrigáltam a tévedésemet, és kijöttem, meggyőződhettem róla, hogy tényleg koraiak, mert mögöttem meghallottam a koreai beszédet.

Amikor a közelembe értek, megkérdeztem az anyanyelvükön, hogy koreaiak-e?
A kezdő nyelvtanuló még bátor és merész.
Kaptam is egy kedves és meglepett szóáradatot rögtön, amiből keveset értettem meg, különösen, hogy nagyon gyors volt. Azt azonban jól értettem, hogy megkérdezték, ugyan honnan tudom.
Az első gondolatom ez volt: Ha én ezt most el tudnám pontosan magyarázni!
Ma már el tudnám, akkor csupán annyit voltam képes kinyögni, hogy "csak úgy saját magamtól".
Azután kedvesen elbúcsúztunk egymástól.



2019. augusztus 2., péntek

Bűvölet

요술 2010.

Három fiatal konzervatóriumi éveiről, két fiú és egy lány barátságáról, a zenéről, a szerelemről és a sorsukról szól a film.
Az egyik valamikori fiú, a már középkorú Mjondzsin visszaemlékezéséből bontakozik ki a történet.

Mjondzsin fiatalkori szerepében Im Ji-kyu (임지규), idősebbként Choi Il-hwa (최일화),
Dzsanu megformálója Kim Jung-wook (김정욱),
Dzsiünt Seo Hyun-jin (서현진) alakítja.

A rendező Gu Hye-sun (구혜선), akit a legtöbben a Boys Over Flowers (꽃보다 남자)
sorozat Güm Dzsándijának szerepéből ismerünk.
Azért ebben a filmben is találkozunk vele egy picit. Amikor a középkorú Mjondzsin maga mellé képzeli Dzsiünt, a gondolatai nyomán előkerülő piros sálas lány Gu Hye-sun.


Ha látni is szeretnéd: itt

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.