2020. június 25., csütörtök

Bátorság! Fel a fejjel, I úr!

Lehengerlő karizma
2019-ben mutatták be a filmet. A hangvétele alapjában véve vígjátéki, de mint a koreai filmek általában, nagyon is komoly témát ragad meg.
A cselekmény nem jelentéktelen mellékszála emléket állít egy 2003-as, Teguban megtörtént szomorú eseménynek. A mozi ennek ellenére nem torkollik tragédiába,
és a klisékkel dolgozó sorozatok parodizálására is talált egy érdekes módszert a rendező, Lee Gye-byeok (이계벽). 
Főszerepben, és a további fontos szerepekben nagyszerű színészeket láthatunk.
Szebjol                                   Um Chae-young  (엄채영) /kiejtés: Am Csejan

Csalszu, Szebjol édesapja    Cha Seung-won  (차승원) /kiejtés: Csá Szünvon
Janszu, Csalszu öccse         Park Hae-joon  (박해준) /kiejtés: Pák Hedzsun
Szebjol nagymamája             Kim Hye-ok  (김혜옥) /kiejtés: Kim Hjeok
Kim úr                                    Ahn Gil-kang  (안길강) /kiejtés: Án Gilkáng

Jó szívvel ajánlom a filmet mindenkinek.
És... az epilógust is érdemes megnézni.

Ha látni is szeretnéd: itt

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.

2020. június 13., szombat

Mit takar a Csoszon országnév, vagy a Csoszon-kor megnevezés?

A rövid válasz az, hogy Korea 1392-1910 közötti időszakának és az ország nevének konfuciánus eszmék szerinti meghatározása.
A korszakot nevezik az I-dinasztia korának is az alapító I Szong Gje (이성계) tábornok után.
A tábornok a korszak első királya lett, posztumusz neve Thedzso (태조), amihez hozzáteszik, hogy Csoszon-Thedzso, ugyanis pl. Kogurja 1. királyának is ez volt a neve. Általában alapítók kapták ezt a nevet az utókortól.

A Csoszon névről Feng Zikai kínai festő egyik képének felirata mond talán legtöbbet:
Mire kipihenik magukat az emberek, a hajnali csendesség holdja és az égbolt olyan, mint a friss víz.

Csoszon jelentése hajnali frissesség / hajnali csendesség.
Az egyik régi magyar utazó, Baráthosi Balogh Benedek 1929-ben megjelent könyvének címe ez volt: Korea, a hajnalpír országa. Baráthosi néprajzkutató volt, és 1907-ben,
a Csoszon-kor végnapjaiban járt először Koreában. Nagy nyitottsággal és jóindulattal szemlélte az országot és népét, a koreai emberekről elismerően írt.


 
Fenti kínai karakterek jelentik együttesen a Csoszon (조선) nevet.

      (kiejtés: cso)  아침  (kiejtés: ácsim) sinokoreai és eredeti koreai szó
a kora reggelre.
鮮   선  (kiejtés: szon /vagy szan)  싱싱하다 (kiejtés: sinsinhádá). A sinokoreai és eredeti koreai szó jelentése: üde.
A következő kép mutatja legbeszédesebben az első szótagot, a kora reggelt.
Nem véletlen, hogy a koreai gyerekek "hándzsá" tanulásához készítették.