Mit takar a Csoszon országnév, vagy a Csoszon-kor megnevezés?

A rövid válasz az, hogy Korea 1392-1910 közötti időszakának és az ország nevének konfuciánus eszmék szerinti meghatározása.
A korszakot nevezik az I-dinasztia korának is az alapító I Szong Gje (이성계) tábornok után.
A tábornok a korszak első királya lett, posztumusz neve Thedzso (태조), amihez hozzáteszik, hogy Csoszon-Thedzso, ugyanis pl. Kogurja 1. királyának is ez volt a neve. Általában alapítók kapták ezt a nevet az utókortól.

A Csoszon névről Feng Zikai kínai festő egyik képének felirata mond talán legtöbbet:
Mire kipihenik magukat az emberek, a hajnali csendesség holdja és az égbolt olyan, mint a friss víz.

Csoszon jelentése hajnali frissesség / hajnali csendesség.
Az egyik régi magyar utazó, Baráthosi Balogh Benedek 1929-ben megjelent könyvének címe ez volt: Korea, a hajnalpír országa. Baráthosi néprajzkutató volt, és 1907-ben,
a Csoszon-kor végnapjaiban járt először Koreában. Nagy nyitottsággal és jóindulattal szemlélte az országot és népét, a koreai emberekről elismerően írt.

 

Fenti kínai karakterek jelentik együttesen a Csoszon (조선) nevet.

朝    조  (kiejtés: cso)  아침  (kiejtés: ácsim) sinokoreai és eredeti koreai szó
a kora reggelre.

鮮   선  (kiejtés: szon /vagy szan)  싱싱하다 (kiejtés: sinsinhádá). A sinokoreai és eredeti koreai szó jelentése: üde.
A következő kép mutatja legbeszédesebben az első szótagot, a kora reggelt.
Nem véletlen, hogy a koreai gyerekek "hándzsá" tanulásához készítették.