A csoda

A film a koreai mozikban 2021-ben jelent meg, bemutatója szeptember 15-én volt.
A címére néhányszor rápillantottam, egyszer bele is kukkantottam, de rendesen nem néztem meg, viszont a témát végigkövettem. Időnként eszembe jutott, hogy le kéne fordítani, de valahogy mégsem fogtam hozzá. Végül Szilágyi Mikós filmismertetője adta a késztetést, így elkészült a magyar felirat.

A történet fő vonala 1987-ben játszódik, a Szöuli Nyári Olimpia előtti évben.
Habár nálunk is vannak „zsákfalvak”, azok valamilyen közlekedési eszközzel megközelíthetőek, ezért számunkra szokatlan a filmtéma, nekem legalábbis az volt.
A sztori egy Vongog nevű falu problémája köré rendeződik, a falut az emberek kizárólag a vasúti sínek mentén tudják megközelíteni. Ez pedig rengeteg gondot
és bajt jelent, amit Csang Csunkjan és családja sorsán keresztül ismerhetünk meg.

A rendező: Lee Jang-hoon (이장훈 – I Dzsánghun)

Főbb szerepekben:

Csang Csunkjan, a fiú: Park Jung-min (박정민 – Pák Csanmin)

Csang Thejun, az apa: Lee Sung-min (이성민 – I Szanmin)

Csang Bokjan, a nővér: Lee Soo-kyung (이수경 – I Szukjan)

Szong Láhi: Im Yoon-ah (임융나 – Im Juná)

A fizikatanár: Jung Moon-sung (정문성 – Csang Munszan)

Egy kedves jelenet a filmből:

Két személyes megjegyzés:
1. Lee Sung-min színészi játékát jó ideje értékesnek tartom.
Ugyancsak régebb óta kísérem figyelemmel Park Jung-min szerepformálásait. Először akkor csodálkoztam rá, amikor a „Csupán ez az én világom” c. filmet fordítottam.
Abban O Dzsinte, az autista zongorazseni figuráját alakította bravúrosan.
2. Amikor a fordítás végére értem, rájöttem, hogy megint egy olyan filmet választottam, aminek valós eseményekhez is köze van. Spoilerezés lenne, ezért nem írom le az ezzel kapcsolatos fellelt dolgokat, de aki ezekre is kíváncsi, nézze meg, olvassa el a másik topikot.
Tanácsom: érdemesebb az előbb említett bejegyzést a mozi megnézése után elolvasni. Egyébként, mint említettem, spoilerezés lenne, idő előtt lehetne rájönni a történet bizonyos részeire, amik úgy és akkor érdekesek, amikor a film mutatja meg. TOPIK

Aki látni szeretné: Itt

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.

 

Egy különleges állomás: Jángvon

„A csoda” filmmel ismét belecsöppentem – tudatlanul – egy valós történethez kapcsolódó mozi feliratának fordításába. Azért írom, hogy tudatlanul, mert csak a teljesen kész felirat végén szembesültem a valóságos tényekkel. Mivel szerintem érdeklődésre tarthat számot a téma, elmesélem, amit erről megtudtam.

A Jángvon állomást valóban a lakosok építették meg, 1988-tól működik, és alább mutatja a kép, hogy milyen. Mostani használatáig sem változott túl sokat.

A képről látható, hogy a Jángvon állomás Szüngbu és Buncsan állomások között helyezkedik el.
Jelenleg a „Pektu kanyonjának vonata” állomásaként áll a turisták szolgálatára.

A turistavonat útvonalán több túraszakaszt különböztetnek meg, ezek közül
a 2. szakasz kiindulópontja a Jángvon állomás.
A túraútvonal ezen szakaszán jó kilátás nyílik a Naktong folyó érintetlen
természeti területeire is.
2015-től az útvonal elnevezése „Zermatt-Matterhorn szakasz”, annak emlékére,
hogy ekkor volt az 50 éves évfordulója a Dél-Korea és Svájc közötti
diplomáciai kapcsolatok felvételének. 

A kép tábláján látható felirat: „Zermatt szakasz”, kiindulópont Jángvon,
a hossz 2,2 km.

 

Egy híres és kedvelt koreai legenda

A Csun Hjáng történet (춘향전) nagyon sok filmadaptációt generált, 2010-ben és 2011-ben pedig megjelent egy film és egy minisorozat a történetet megcsavarva, a társadalomkritikát sokkal jobban kihangsúlyozva.

Mit tudhatunk meg a koreaiaktól az eredeti történetről?
Nem túl bő lére eresztve, a következőket:

A Csun Hjáng történet pontos keletkezési ideje nem ismert.
Feltehetően Jongdzso és Dzsongdzso király korának kultúrájában, egy ismeretlen szerző romantikus regényeként jött létre.
Ezt megelőzően, egy námvoni kiszeng lánya, Csun Hjáng és egy fiatal nemes legendája beépült a pánszori énekesek előadásába öt történet egyikeként. A regény ebből keletkezett, ami sokféle kéziratban és kiadásban, a későbbiekben is megjelent.

A „Csun Hjáng történeté”-ben az ifjú nemes első látásra beleszeret a szép fiatal lányba, amikor meglátja őt hintázni.

Az irodalomtudósok és írók többféleképpen is értelmezik a történetet, közülük néhányan konfliktusként a származási rendszer rétegei között.
Általában véve, a Csoszon-regények legnagyobb remekének tartják.
Az olvasók pedig nagyon kedvelik, szeretik.

A történetet magyar nyelven is kiadták, ezek egyike az 1958-as verses elbeszélés, „Csunjan szerelme” címmel, az Európa Könyvkiadó gondozásában. A kötet több koreai festő képét is felhasználja, ezek egyike (혜원) Hje Von (1758–1813) Dáno nap (단오 날) c. festményének részlete. [A „Dáno nap” a nyár kezdetének ünnepe, az egyik fontos koreai ünnep]

A szerelemről szóló dal az említett magyar kiadás fordításában:

"Szerelem, szerelem;
milyen a mi szerelmünk?
Tiszta, mint a hajnalban
frissen hullott harmat;
derűs, mint a hegycsúcson
megcsillanó napfény;
édes, mint a virágok
kelyhének a méze;
vidám, mint a szellővel
játszadozó lepkék;
oly mély, mint az örvénylő,
mérhetetlen tenger;
örök, mint a mosolygó,
el nem múló élet.
Szerelem, szerelem;
ilyen a mi szerelmünk."

A minisorozat fordítója: biri (kagylóhéj)

A 2010-es film címe Bángdzsá története. Ehhez készítettem korábban feliratot, akit érdekel, egy ideig elérhető lesz az eredeti topikból, ITT