Bángdzsá története

 

A film 18 éven felüli besorolású, tehát felnőtteknek szól.

2010-ben jelent meg, közel 3 millióan váltottak rá jegyet.
Két dolog miatt figyeltem fel rá, az egyik, hogy az eredeti Csun Hjáng legendát megcsavarja, így a film cím- és férfi főszereplője Bángdzsá, a szolga.
A másik Gim Ju-hyeok (김주혁/ kiejtés: Kim Csu Hjak) színész volt,
akire a híres koreai orvos, Heo Jun (허준/ kiejtés: Ha Dzsun) életéről szóló hosszú, mégis érdekes, 2013-as történelmi sorozatban figyeltem fel.
A színész 2017-ben autóbalesetben meghalt, és ahogy sokszor történik, halála után, mostanában kezdik becsülni színészi munkáját.

 

Az eredeti legenda alapja Szukcsong király uralkodása idején, a 17. és 18. század fordulója körül történik.
A história dióhéjban: A szép Csun Hjáng és egy fiatal nemes egymásba szeret.
Megszűnik a fiatalúr apjának az előjárósága, őmaga pedig a hivatalnoki vizsga miatt
a fővárosba megy, azonban megígéri, hogy visszatér Csun Hjánghoz.
Az új kormányzó szemet vet a lányra, azonban az a retorziók ellenére sem áll kötélnek. A fiatalúr a király titkos kivizsgálójaként tér vissza, és megbünteti
a hatalmával visszaélő hivatalnokot, a szerelmesek pedig egymáséi lesznek.
A történet boldog véget ér.

 

Egyes megjelenő dolgok alapján, a mostani mozi történési idejét a 19. századra, az 1800-as évek első harmada-közepe tájára lehet tenni.
Ilyen pl. a gyümölcsital készítésére elhangzó utasítás a filmben. Ezt az italt
1828. után kezdték fogyasztani nyáron, tea helyett.
A cselekmény tehát a Csoszon-kor leszálló ágának idejére tehető.
Főként a nemesek korrupciója, elkorcsosulása és erkölcsi tartásuk mélyre süllyedése jelenik meg a filmben.
Ami a sztorit alakítja és mozgatja, az a féltékenység és Csun Hjáng ingadozása
a szerelem és a magasabb rangba kerülés között.

Egy koreai blogban (feltehetően nő volt a blogger) olvastam a következőt:
A filmet megnézte 3 millió férfi, mert kíváncsiak voltak a színésznő
szép arcára és testére.
(Megjegyezem, a színésznő valóban nagyon szép és az alakja-teste is tökéletes.)
Majd így folytatja: Én is megnéztem a filmet, a férfitestet is, tökéletes az alakja
a Bángdzsát alakító színésznek.
Egyébként a bejegyzést író összegezve jónak ítélte a filmet.

 

Azt gondolom egy valamit célszerű megmagyaráznom. Az egyik jelenetben előfordul
a pernahajder szó. Fordításom koreai felirat és az elhangzó beszéd alapján készült, egyértelmű, hogy ez a szó szerepel.
Miután a filmben, autentikusan, a 200 évvel ezelőtti nyelvezetet használják,
egész biztos, hogy nem az angol feliratban szereplő „gengszter”–t mondják
a szereplők.
Viszont feltehetően, ilyen vetületben nem mindenki ismeri a pernahajder szót.
Nos, a cselekmény idején, Magyarországon is léteztek „betyárok és pernahajderek”.
Velük szemben, a törvény oldaláról a „perzekutorok, pandúrok” álltak.
Ugyanakkor azt gondolom, mivel akkoriban a kereskedők lenézett réteg volt,
így beszéltek róluk, itt azért jött a történetíró nyelvére ez a szó.

 

Aki kíváncsi némi kiegészítésre, talál itt még.

A film rendezője és a forgatókönyv: 김대우/ Gim Dae-u

A film forgatókönyve 2010-ben megkapta „Busan Filmkritikusok Egyesületének Díja" kitüntetést, ezen felül a mozit a 3 legjobb közé válogatták.

A film szereplői:

김주혁/ Gim Ju-hyeok: Bángdzsá

류승범/ Ryu Seung-beom: Monjon

조여정/ Jo Yeo-jeong: Csunhjáng

오달수/ O Dal-su: Má úr

김성령/ Gim Seong-Ryeong: Volme, Csunhjáng anyja

(A bejegyzésben minden valós személy neve RR átírási szabály szerint szerepel.)

Aki látni is szeretné: itt  

Egy ideig a felirat is elérhető: innen

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.