2019. január 4., péntek

Túsztárgyalás

Megkezdődött a tárgyalás az életekért!

A film egy kőkemény thriller. Bár nem túlzottan kedvelem a műfajt, azért választottam mégis ezt a mozit, mert kíváncsi voltam Hyun Bin alakítása milyen lesz, amikor először bújik egy negatív figura bőrébe.
Nos, ebben a szerepben is felbukkan a jóképű csibész karaktere, mintegy átsugárzik a figurán, akkor is, ha ő a filmbeli főgonosz (?).
Lehet, hogy egy színész kinézete (esetleg az imázs, amire emlékszünk) nem kerülhető meg?

A két főszereplő:
Son Ye Jin       (손예진) kiejtése: Szon Jédzsin
Hyun Bin          (현빈) kiejtése: Hjan Bin

A rendező az első filmes Lee Jong Suk (이종석) kiejtése: I Dzsonszak.

A film, mint a címe is jelzi, túsztárgyalás köré épül, előkerül azonban a korrupció is. Azután ebben a filmben is láthatjuk, hogy a koreai társadalom mennyire erőteljesen fejezi ki az alá-fölérendeltséget, esetenként mélyen megalázó helyzeteket produkálva.

Egy apróság még, a fordítás okán. Talán nem mindenki tudja, hogy mi is az a Kék Ház.
A név a Koreai Köztársaság elnökének a rezidenciáját jelöli, hasonlóan a Fehér Házhoz.
A fordításban általában csak "Kék Ház"-ként említem, mivel meglehetősen hosszú lett volna a feliratban kiírni, hogy a "dél-koreai köztársasági elnök rezidenciája".
A nevét a kék színű tetőcserepeiről kapta. A Kék Ház (청와대) cserepei a kék színt egy szeladonit (vastartalmú ásvány) felhasználásával készült máztól nyerik.

Az elnevezés, a 청와대 (kiejtése: cson vá de) jelentése: kék tetőcserepes, olyan magaslati hely, ahonnan mindent jobban lehet látni.
Cson - kék, vá - tetőcserép, de - magaslati hely, ez esetben.
A 대 (de) megnevezésű épületek közé tartoznak pl. a hagyományos, régi, magaslati helyre épített pavilonok is.
Egy korábbi bejegyzésemben látható kép a Kék Házról. Az épület a   Kjongbok Palota   mögött helyezkedik el, a háta mögötti Pekág hegy védelmében.

Ha érdekel valakit, hogy Koreában miért zöld a kék, nézze meg egy korábbi bejegyzésemet itt

Aki kedveli a thrillereket, nézze meg a filmet, mert érdekes.

Ha látni is szeretnéd: itt

2019. január 1., kedd

Új év, új naptár

Amikor egy újabb évet kezdünk, a régi naptár már csak emléknek jó, esetleg. Elővesszük az újat.
Erről, és a "Mr. Sunshine" sorozat egyik részét nézve jutott eszembe a koreai naptárhasználat.

A sorozatot már megnéztem felirat nélkül. Tetszett annyira, hogy most magyar felirattal együtt is megnézzem. Be kell vallanom, felirat nélkül nem érzékeltem, hogy amikor a szereplő születési dátumát kérdezik, nem a mi metódusunk szerint válaszol, hanem a holdnaptár szerint.
Most azonban megütötte a fülemet, hogy azt mondja: "sinmi nyon", azaz a "fehér kecske éve" negyedik hónap 10. napján születtem. Ez a dátum, ha átfordítjuk a Gergely-naptár szerint, akkor 1871. május 28.

Gondolkodóba azért estem, mert a sorozatrész 1903-ban játszódik, és meglepődtem, hogy még ekkor is a holdnaptáré a meghatározó szerep.
Utánakerestem, és bizony ismét meglepődtem, hogy csak 1961-ben vált általánossá Dél-Koreában a Gergely-naptár használata. Hivatalosan 1895-ben vezették be.
A holdnaptárt azonban a mai napig használják másodlagosan. A régi korokban emellett a király uralkodásának adott évével jelölték meg az időpontokat. Aki már több koreai történelmi filmet, vagy sorozatot látott, egész biztosan találkozott az utóbbival.

Bizarrabb ennél az észak-koreai naptárhasználat, ahol az idő kezdetét Kim Ir Szen születésétől számítják, azaz 1912-vel kezdődik a "주체력" (csucserjóg). A megnevezés a "csucse" rendszer naptárát jelenti, és e szerint 주체108 (2019)년, vagyis a 2019. év a "csucse" 108. éve.
A 2019. csak másodlagos, de mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a világ, a Gergely-naptár szerint, Krisztus születését és nem Kim Ir Szenét tekinti kiinduló pontnak.
A "csucse" jelentése: uralkodás önerőből, vagy független hatalom.

Tudjuk, hogy a tudomány és technológia fejlődésével soha nem képesek lépést tartani teljes körűen a társadalmak. Az emberi tudat és a szocializálódás mindig lemarad előbbitől. Erre igen pregnáns példa Dél-Korea. Nagyon rövid idő alatt mérhetetlen nagy lépést tett a technikai haladás és a gazdaság. Ez csodálni való és dicséretes, különösen, hogy ezt egy szorgalmas és kitartó nép áldozatainak árán érte el az ország.
Azonban a fejekben nem lehet ilyen ütemben megváltoztatni a dolgokat.
Egy pici példa erre a naptár, amelyben ma is nagy szerepet kapnak a régi dolgok és hiedelmek.

Egy általánosan használt 2019. évi naptár képe "Szerencsés új évet kívánunk!" felirattal:


A következő kép egy olyan 2019-es naptár július hónapjának a lapja, amiben holdnaptár is van:

A koreai hét vasárnappal kezdődik, ez az első képen is látható. A hét napjai:
Vasárnap:   a "Nap" égitestről,
Hétfő:         a Holdról,
Kedd:         a Marsról (tűzbolygó),
Szerda:      a Merkúrról (vízbolygó),
Csütörtök:  a Jupiterről (a fa bolygója),
Péntek:      a Vénuszról (arany bolygó),
Szombat:   a Szaturnuszról (a föld bolygója) kapta a nevét.

Az utóbbi naptár első sora mutatja, hogy 2019. július 01. hétfőre esik. A második sor pedig azt jelzi, hogy ez a nap, a holdnaptár szerint, a "sárga disznó" év 05. hónapjának 29. napja.
A naptár bordóval írt szövege azt jelzi, hogy azok a napok a holdnaptár szerinti szerencsés, szellemektől mentes napok. A kék színűek pedig a rossz napokat jelölik, amikor jobb, ha az ember nem csinál semmit. E szerint a franciák, ha hisznek benne, július 14-én pont jókor nem dolgoznak, hanem ünnepelnek. De, vajon, ünnepelni szabad?

설날

A "sárga disznó" éve 2019-02-04-én kezdődik. A hold újév napja, a 설날 (szalnál), Dél-Koreában 3 napos ünnep, idén  február 04-től február 06-ig tart.