2022. augusztus 24., szerda

A csoda


A film a koreai mozikban 2021-ben jelent meg, bemutatója szeptember 15-én volt.
A címére néhányszor rápillantottam, egyszer bele is kukkantottam, de rendesen nem néztem meg, viszont a témát végigkövettem. Időnként eszembe jutott, hogy le kéne fordítani, de valahogy mégsem fogtam hozzá. Végül Szilágyi Mikós filmismertetője adta a késztetést, így elkészült a magyar felirat.

A történet fő vonala 1987-ben játszódik, a Szöuli Nyári Olimpia előtti évben.
Habár nálunk is vannak „zsákfalvak”, azok valamilyen közlekedési eszközzel megközelíthetőek, ezért számunkra szokatlan a filmtéma, nekem legalábbis az volt.
A sztori egy Vongog nevű falu problémája köré rendeződik, a falut az emberek kizárólag a vasúti sínek mentén tudják megközelíteni. Ez pedig rengeteg gondot
és bajt jelent, amit Csang Csunkjan és családja sorsán keresztül ismerhetünk meg.

A rendező: Lee Jang-hoon (이장훈 – I Dzsánghun)

Főbb szerepekben:

Csang Csunkjan, a fiú: Park Jung-min (박정민 – Pák Csanmin)

Csang Thejun, az apa: Lee Sung-min (이성민 – I Szanmin)

Csang Bokjan, a nővér: Lee Soo-kyung (이수경 – I Szukjan)

Szong Láhi: Im Yoon-ah (임융나 – Im Juná)

A fizikatanár: Jung Moon-sung (정문 – Csang Munszan)

Egy kedves jelenet a filmből:

Két személyes megjegyzés:
1. Lee Sung-min színészi játékát jó ideje értékesnek tartom.
Ugyancsak régebb óta kísérem figyelemmel Park Jung-min szerepformálásait. Először akkor csodálkoztam rá, amikor a „Csupán ez az én világom” c. filmet fordítottam.
Abban O Dzsinte, az autista zongorazseni figuráját alakította bravúrosan.
2. Amikor a fordítás végére értem, rájöttem, hogy megint egy olyan filmet választottam, aminek valós eseményekhez is köze van. Spoilerezés lenne, ezért nem írom le az ezzel kapcsolatos fellelt dolgokat, de aki ezekre is kíváncsi, nézze meg, olvassa el a másik topikot.
Tanácsom: érdemesebb az előbb említett bejegyzést a mozi megnézése után elolvasni. Egyébként, mint említettem, spoilerezés lenne, idő előtt lehetne rájönni a történet bizonyos részeire, amik úgy és akkor érdekesek, amikor a film mutatja meg. TOPIK

Aki látni szeretné: Itt

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.

 

8 megjegyzés:

  1. Nagyon köszönöm a fordítást.Már töltöm is le.Paggy

    VálaszTörlés
  2. Köszönet a feliratért és a linkekért! :)

    VálaszTörlés
  3. Dorina nagyon szépen köszönöm a feliratozást és letöltési lehetőséget. nildikó

    VálaszTörlés
  4. Kedves Dorina, jó választás volt ez a furcsa, helyenként mosolyt fakasztó, másutt csodálkozást kiváltó, de közben megrázó film. Olyan lassan bomlik ki a háttér, hogy sokáig azt hiszi az ember, hogy egy drámai elemektől mentes alkotás nézője. Lee Sung-min és Park Jung-min egyaránt remekelt, bár engem egy-egy jelenetben zavart, hogy a színész a megformált karakternél jelentősen idősebb. A vasúti megállóhely hiánya, vagyis inkább annak hiányában a közlekedés módja hajmeresztő. Itt most kedvem lenne mondani valamit a 80-as évek koreai viszonyairól, de tekintettel vagyok a film további nézőire. Egy kritikai észrevételem van: kár volt a zárójelenetben a sokak által kedvelt, de rendkívül elcsépelt francia nótát használni. Oda koreai dal illett volna. Köszönöm, örülök hogy láthattam a filmet.

    VálaszTörlés
  5. Kedves Cinke!
    Örülök, hogy láttad a filmet, és nagyon szívesen a feliratot.
    Két felvetésedre reagálnék.
    Várakozással tekintettem én is arra, hogy Park Jung-min hogyan oldja meg a szereptől eltérő korkülönbséget, nekem úgy tűnt, sikerült neki. A forgatás 2020-ban volt, ekkor ő már 33 éves volt, a szerep szerint csupán a 18-at közelíti. Bár a fordítás során elég alaposan láttam a filmet, ez nekem nem tűnt fel különösebben, sőt csodálkoztam, hogy nem is igazán érzékelem a „túlkorosság”-ot. Egy riportban a színész arról is beszél, hogy tartott a korkülönbségtől, de úgy döntött, a szerep szerinti érzelemvilág felől közelíti meg a karakter megformálását.
    A film végén megjelenő híres dal nekem nem tűnt fel, ezért nyilván nem is éreztem oda nem illőnek.
    Igaz, a nóta nagyon híres, a román származású francia zeneszerző Vladimir Cosma alkotása. Aki ismeri Cosma nevét, többnyire a filmzenék kapcsán emlékszik rá. Bár már idős, még él, és 2017-ben is jelent meg film az ő zenéjével.
    A dal eredetileg az 1980-as, magyarul „Házibuli” c. francia filmben jelent meg, de az 1982-es Házibuli 2”-ben is feltűnik, annak végén. Csak angol nyelven hallhatjuk, mivel az angol Richard Sandersont választották ki az 1980-as film fő dalának eléneklésére.
    Azt gondolom, két ok miatt került be „A csoda” végére.
    Az egyik, hogy az 1982-es francia film végének képsorához nagyon hasonló a záró képsor itt is, és a dal a francia filmben is a végén jelenik meg.
    A másik a filmdal tartalma. A koreai filmnek nagyon fontos motívuma az álmok, vágyak léte és azok elérése, ehhez pedig kapcsolható a dal. Ismétlődően jelenik meg benne „Az álmok az én valóságom”. A dalszöveg egy versszakának fordítása alább (nem én fordítottam, de tetszik):
    Az álmok az én valóságom
    Tetszenek az álmok rólad, mert közel vagy hozzám.
    Álmodtam a szerelemről az éjszakában,
    és téged szeretni jónak tűnik.
    Talán ez az én valóságom.

    (Dreams are my reality
    I like to dream of you close to me
    I dream of loving in the night
    And loving you seems right
    Perhaps that's my reality)

    Kicsit hosszúra sikeredett ez, de talán megbocsátja nekem, aki elolvassa.

    VálaszTörlés