Lehengerlő karizma |
2019-ben mutatták be a filmet. A hangvétele alapjában véve vígjátéki, de mint a koreai filmek általában, nagyon is komoly témát ragad meg.
A cselekmény nem jelentéktelen mellékszála emléket állít egy 2003-as, Teguban megtörtént szomorú eseménynek. A mozi ennek ellenére nem torkollik tragédiába,
és a klisékkel dolgozó sorozatok parodizálására is talált egy érdekes módszert a rendező, Lee Gye-byeok (이계벽).
A cselekmény nem jelentéktelen mellékszála emléket állít egy 2003-as, Teguban megtörtént szomorú eseménynek. A mozi ennek ellenére nem torkollik tragédiába,
és a klisékkel dolgozó sorozatok parodizálására is talált egy érdekes módszert a rendező, Lee Gye-byeok (이계벽).
Főszerepben, és a további fontos szerepekben nagyszerű színészeket láthatunk.
Szebjol Um Chae-young (엄채영) /kiejtés: Am Csejan
Csalszu, Szebjol édesapja Cha Seung-won (차승원) /kiejtés: Csá Szünvon
Janszu, Csalszu öccse Park Hae-joon (박해준) /kiejtés: Pák Hedzsun
Szebjol nagymamája Kim Hye-ok (김혜옥) /kiejtés: Kim Hjeok
Kim úr Ahn Gil-kang (안길강) /kiejtés: Án Gilkáng
Jó szívvel ajánlom a filmet mindenkinek.
És... az epilógust is érdemes megnézni.
Ha látni is szeretnéd: itt
Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.
Azt gondoltam, írok kicsit arról a tragédiáról, amiről a film megemlékezik, hátha van, akit érdekel.
VálaszTörlésA metrótűz katasztrófa 2003-ban történt Teguban, 192 ember meghalt és majdnem ugyanennyien megsérültek. A meghalt áldozatok közül 6 embert nem is találtak meg.
Aki ismeri egy kicsit a koreaiaknak a halálhoz kapcsoló megnyilvánulását és viszonyát a meghaltakhoz,
feltétlenül tudja, hogy ha nem találják meg a holttestet,
az mennyire megnöveli a hozzátartozók érzelmi terheit,
hiszen így nem tudják eltemetni. Persze a mi nyugati gondolkodásunk szerint is tovább növeli ez a bánatot.
A sors fintora, hogy a gyújtogató egy korábbi tűzoltó volt, aki pszichiátriai kezelés alatt állt, a tette idején taxizással tartotta fenn magát.
A koreai források szerint síneken (vonat, metró) ez az eset volt Dél-Korea legtöbb emberáldozattal járó tragédiája.
A katasztrófa Tegu 1. sz. metróvonalán történt, áldozatul esett a mindkét irányból befutó szerelvény.
Részletesen leírják, hogy milyen anyagokat használt fel a gyújtogató.
A felhasznált anyagok következménye volt, hogy sűrű mérges gázok keletkeztek, ami az evakuálást fejetlenné tette.
A metrókocsik ajtaját kinyitották, majd visszazárták a gázok miatt. Ezután a legtöbb helyen nem tudták benn, hogyan kell vésznyitást csinálni.
Az egyik kocsinál egy bennlevő mérnök ki tudta nyitni az ajtót a vésznyitóval, így elég sokan megmenekültek.
Az illető életmentő kitüntetést is kapott később.
Vannak képek is a metrókocsikról, amik láthatóan teljesen vázzá égtek ki.