2023. június 16., péntek

Hváng Dzsini

 

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh73b9t1hrEiz0TtXtTyrFwhEPdDYCEiA2RclQOORH_Gy74FMKh3euA7NG9tvmIH8hf1wcFw61C3O1TMrUdPjbFbQbRZSZbsRIbHZKpAPkrP32ArGDEyuZgDKShTFc20U0gXYGUfL0UrBz63a9UyYN74xb_OfUzXHVXQvxybqqZqqmuuw/s1600/Hv%C3%A1ng%20Dzsini.jpg

Hváng Dzsini (1506?-1544?), akiről az évek során több filmváltozat is készült,
a régi koreai irodalom legismertebb költőnője.
Főként azért tudunk róla, mert énekelve is terjedt néhány költeménye, a műfaj gyöngyszemeiként pedig több „sidzso” (시조) versét is megőrizte a koreai irodalom.

Életéről kevés hiteles adat maradt fenn, még születése és halála éve is csak becsült.
Biztosan tudni lehet róla, hogy kiszeng volt; és mert maradtak fenn művei, tudjuk,
hogy írt verseket.
Nagyon valószínű feltételezés, hogy különös szépségű és nagy műveltségű nő volt.

Ez a mozi egy 1986-os verzió Hváng Dzsini életéről.

A film regényes keretbe helyezi a róla elterjedt legendás történeteket,
emellett különböző helyzetekben felidézi két 3 soros versének két-két sorát.
Álljon hát itt ezekről némi ismeret, aminek Osváth Gábor – A koreai irodalom rövid története c. könyve az alapja.

A Csoszon-dinasztia népszerű versformája a lírai jellegű rövid vers, a sidzso a koreai klasszikus líra legnagyobb teljesítménye. Keletkezésének idejét a 14-15. század fordulójára teszik. A régi koreai lírában csúcspontot jelentő magas színvonalát és elterjedését a koreai nyelv sajátosságait hibátlanul tükröző írás, a hángül tette lehetővé.

A név (sidzso) jelentése „évszakok melódiája” vagy „alkalmi dal”, amely eredetileg egy dallamfajtát jelölt, tehát énekvers volt. Énekelt formájának igen lassú tempója európai fülnek meglehetősen szokatlan.

A koreai verselés nagyon ritkán használ sorvégi rímet, a koreai vers ütemes, ritmusát
a szótagszám adja. A 3 soros rövid vers, a sidzso is ennek felel meg.

A filmben megjelenő egyik vers koreai formája:

() ()이로되 물은 아니로다
주야(晝夜) 흐르니 물이 있을 소냐
인걸(人傑) 물과 같도다 가고 아니 오노매라

Látható, hogy egy-egy főnevet zárójelben kínai karakter is jelez, mindjárt az elején a „hegy” kínai formája található meg.

Az első két sor Osváth Gábor műfordításában:

A hegycsúcs: mint száz éve, de a patak nyughatatlan,
Szalad, szalad, folyik egyre, habja helyett habja kél.

(A feliratban ennél a versnél Osváth Gábor műfordítását használtam.)

A film szereplőinek és alkotóinak nevét az RR átírási rendszer szerint transzformáltam latin betűkre.

A filmet rendezte: Bae Chang Ho (배창호/ Be Csángho) 1953-

Forgatókönyv: Choe In Ho (최인호/ Csve Inho) 1945-2013

Zene: I Seong Jae (이성재/ I Szondzse)

 

A legfontosabb szereplők:


Hváng Dzsini:          Jang Mi Hui (장미희/ Csáng Mihi) 1958-

A cipőkészítő:          An Seong Gi (안성기/ Án Szangi) 1952-

Pjak Gjeszu:            Sin Il Ryong (신일룡/ Sin Iljon) 1948-2022

A bujkáló tudós:      Jeon Mu Son (전무송/ Csan Muszon) 1941-

(A filmet létrehozók általában még ma is alkotnak és játszanak, de már idősebb emberek, közülük van, aki már nem él.)

A film elérhető  innen

A felirat itt