Ezen a nyáron lassan megy a fordítás, a mostani kánikulát nehezen viselem, különösen - mint most is -, amikor a parlagfű pollenje is rám támad.
Most azzal próbálom a hangulatomat-helyzetemet javítani, hogy régi filmeket keresgélek, olyanokat, amik ma is megállják - szerintem - a helyüket.
Apránként elővezetek egyet-egyet, ha valakit ez érdekel, olvasson tovább!
A koppányi aga testamentuma
Ez a film a magyar filmgyártás egyik legjobb időszakában keletkezett, jócskán régi, 1967-es. Azért az egyik kedvencem mégis, mert ma is frissnek hat, úgy tűnik,
nem ártott meg neki az idő.
Ennek, feltehetően, több oka is van. Amiért pedig szerethetik a koreai filmek kedvelői is, az az, hogy történelmi korban játszódó meséje érdekes, pörgő és még mulatságos is.
A forgatókönyv Fekete István regényéből készült. Az írót ismerők főként ifjúsági regényei miatt kedvelték.
A remek filmzenét Petrovics Emil szerezte.
Zsurzs Éva a rendezője, de elsősorban a kiváló színészi alakítások teszik korunkban is élvezetes szórakozássá. A főbb szerepekben olyan nagy színészeket, mint Bessenyei Ferencet, Tolnai Klárit, Szirtes Ádámot láthatjuk. De még a legkisebb szerepeket is nagyszerű művészek formálják meg, mint pl. Csákányi László, Oglu egyik emberének bőrébe bújva. Az akkori fiatal művészek, Igló István, Bodrogi Gyula, Pécsi Ildikó később remek színészekké váltak. Szirtes Ágit talán fel sem ismernénk, ha nem látjuk a szereposztást. A bakfisra a 13 éves Aisa szerepét osztották.
És persze a két főiskolás, a Dusmátát alakító Várhelyi Teréz, és az alig 20 éves Benkő Péter, aki remekel a főszerepben.
Aki kedvet kapott hozzá, megtalálja: Itt
„A három nővér” paródiája 1979
Márkus Lászlóról szóló megemlékezésben olvastam egy újságban 2023-ban:
A Madách Színház 1979 decemberében mutatta be – Ádám Ottó rendezésben, Almási
Éva, Bencze Ilona és Piros Ildikó címszereplésével – Csehov A három nővér
című művét, amelyben Márkus László is játszott.
Harangozó Márta Márkusról szóló, 1984-ben megjelent monográfiájában olvasható a
színésztől:
„Az egész előadás nagyon szép volt. Mégis megbuktattuk, és ebben én voltam a
főludas. Kitaláltam, hogy mi volna, ha megcsinálnánk a Három nővér paródiáját a
tévé szilveszteri műsorában”.
A paródia tobzódott a szamovárokban, és három legendás férfiszínész, Haumann
Péter, Körmendi János és Márkus László játszotta a női szerepeket. Márkus
szájából pedig gyakran elhangzott az emlékezetes mondat: »Tengerparton áll a tölgyfa...«
Ismét Márkusé a szó:
„1980 január 17-én műsoron volt a Madáchban A három nővér, Almási Éva
felment a színpadra, és azt mondta: »Tengerparton
áll egy szikla...«
A közönség fuldokolt! Persze mindenki a paródiára gondolt. Aztán amikor
behozták a szamovárt, szétesett a színház! Majd megjelentem én mint Kuligin...
Egy szót sem tudtam mondani, a közönség egyszerűen meg volt veszve. Esküszöm,
nem számítottunk rá, hogy a darab láttán a paródiára asszociálnak a nézők.
Egyszerűen le kellett
venni a műsorról, mert képtelenség volt játszani.”
Akinek kedve van hozzá, megtalálja:
Itt
Ennek
a bejegyzésnek az elején nem ejtettem szót arról, hogy ezeket
a
régiségeket hogyan fedeztem fel újra. Az elmúlt kb. 10 évben vásárolt
DVD-imet digitalizálom, már amelyiket érdemesnek találom erre.
Így
néztem meg élvezettel jó néhány - valószínűleg - időtálló alkotást.
Most tehát itt egy új film, a bevezetőben ígértek szerint.
Az utolsó csekk a pohárban
Ez a film nem annyira régi, 2007-ben jelent meg. Két idős színész, Keres Emil
és Földi Teri jutalomjátékának is mondhatnánk, nekem úgy tűnik, lubickolnak
a szerepben, filmszínészetük talán utolsó alakításában.
A két fiatal főszereplő, Schell Judit és Schmied Zoltán lépést tart a nagy öregekkel,
nekem különösen tetszett Schell Judit szerepformálása.
Aki úgy érzi, kíváncsi erre a mozira, megtalálja: Itt
Két koreai film fordításába is
belekezdtem mostanában. Az egyikkel haladok,
de lassan,
a második az augusztus 14-én bemutatott „A boldogság földje”
(행복의
나라 Land of Happiness).
Ez utóbbinál csak egy nem túl jó angol feliratot találtam, ezért jobban kell a fülemre
hagyatkoznom. Így viszont rettentő lassan megy, tehát várok egy jó koreai feliratra.
Szóval, jelentkezem most itt egy
következő filmmel, amit kb.10 éve vásároltam,
de a DVD datálása 2004-es, a magyar szinkron pedig még régebbi lehet.
Talán ez a film a legrégebbi, amit még mai szemmel is élvezetesnek tartok.
Királylány a
feleségem
Ezt, a franciául „Fanfan la
Tulipe” címet viselő történetet megfilmesítették többször is,
de véleményem szerint az 1952-es
a legjobb.
Bizonyára közrejátszik benne, hogy a két főszereplő filmtörténeti ikon, Tulipános Fanfant
Gérard Philipe személyesítette meg, a női főszereplő a fiatal Gina Lollobrigida volt.
Feltételezem, az utóbbi nevet ismerik
még a fiatalabbak is, de legalábbis hallottak róla.
Nekem a szinkronos változat
azért is tetszett, mert az akkori legnagyobb színészek
hozták azt létre. A férfi főszereplőnek a fiatal Tordi Géza adta a hangját, a női főszereplőt
a fiatal Domján Edit szinkronizálta.
Nagyszerű színészek által jött létre a mellékszereplők magyar hangja is, Básti Lajos,
Csákányi László, Zente Ferenc, Fónai Márta és Suka Sándor közreműködésével.
Számomra kedvesebb volt az eredeti fekete-fehér változat, ezt mentettem el.
Akinek kedve van hozzá, elérheti: Itt
Ahogy ígértem, kicsit mindig bővítem ezt a posztot, most
egy régebbi film
zenés részletével.
Az „Apácashow 2.”
részlete
Az 1993-as film részlete azért különösen kedves
számomra, mivel nekem a legjobb Whoopi Goldberg film az Apácashow 2. volt; nem
utolsó sorban a kiváló zenéje miatt.
A filmbeli szerep nagyszerűen illett a színésznő karakteréhez, ráadásul megmutathatta
énekhangját is.
A klipben egyúttal pár másodpercre premier plánban láthatjuk a nemrég elhunyt kiváló
angol színésznőt, Maggie Smith-t is. Őrá feltehetően a legtöbben a Harry Potter
filmek McGalagony professzoraként emlékeznek, aki Roxfortban a
varázslótanoncok útját egyengette.
Az Apácashow filmekben a kolostor főnöknőjét alakította.
Akinek
van kedve hozzá, elérheti Itt
Egy újabb bővítés:
Sose halunk meg
Tordai
Imre színész munkája végeztével rohan az ügetőre. Szokás szerint veszít,
de
hirtelen felidéződik benne a kamaszkora.
A magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb
főhőse a nagylelkű, talpraesett vállfaárus,
Tordai Gyula, aki maga volt az élet hercege. A hatvanas „boldog békeévekben” elviszi
naiv unokaöccsét a vásárba, lóversenyekre, megismerteti vele a szabadság, a nők,
az élet ízeit. Ahol megjelenik rugalmas nadrágtartójában, jellegzetes szemüvegében,
minden női
szívet meghódít,
és fogynak a vállfák.
Koltai Róbert legendás kultfilmje a rendszerváltó időszak legsikeresebb filmje
volt.
1993-ban mutatták be. Az első kiadású DVD 2002-ben jelent meg, amit
többszöri megjelentetés követett.
Sokan szívesen megnézik a filmet napjainkban is. Az óriási sikerhez kétségtelenül
hozzájárult Dés László zenéje, a „Nagy utazás” című dal, amely a filmben
Presser Gábor
tolmácsolásában hallható.
Nagy utazás: Youtube
Akit érdekel a film, elérheti innen
