 |
| Dél-Korea megkezdte a legrosszabb politikai bírósági tárgyalást. |
A film közzétételével, a ma 2
éve elhunyt Lee Sun-gyun (이선균) színész
emlékét idézem fel.
Posztumusz megjelenés, a 2024
augusztusában bemutatott mozi egyik főszereplőjeként.
„A
boldogság földje” egy történelmi dráma, Csang Inhu ügyvédet követi nyomon,
aki Pák Tedzsu ezredes védelmére törekszik az elnökgyilkosság utáni tárgyaláson.
A film ábrázolja ugyanakkor a kort is, amelyben Dél-Korea 1979 végén volt.
A mozi nem csak az eljárás menetét követi, nagyon fontos a tárgyalótermen
kívüli történések megjelenítése is, amelyek természetesen a per
kimenetelét is meghatározzák.
A rendező
azt mondta témaválasztásáról, hiszi, hogy a filmeknek megörökítenie és
tükröznie kell a történelmi eseményeket. Az 1976 október 26-i elnökgyilkosság és az 1979. december 12-i katonai puccs
jól ismert, de az ezek között történt események mintha feledésbe merültek
volna. Ezért ez a film a merénylettel kapcsolatos kevésbé ismert történéseket
kívánja megjeleníteni,
és fontos célja bemutatni a valóban élt Pák Hüng Dzsu
életét, akinek a története ihlette a filmbeli Pák Tedzsu alakjának
megalkotását.
A Csang Inhu ügyvédet alakító Cho Jung-seok (조정석/ Cso Dzsanszak) így beszélt a filmbeli munkáról: Lenyűgöző volt ábrázolni Csang hozzáállásának változását, ahogy egyre frusztráltabbá válik a tárgyalás során romló helyzet miatt. Megjegyezte még: Csang talán az egyetlen teljesen kitalált karakter a filmben.
Rendezés és dramaturgia: Choo Chang-min (추창민/ Csu Csánmin)
Legfontosabb szereplők
(saját, kissé önkényes besorolás):
Cho Jung-seok (조정석/ Cso Dzsanszak) à Csang Inhu védőügyvéd
Yoo Jae-myung (유재명/ Ju Dzsemjan) à Csan Szándu tábornok (valódi: Cson Du Van)
Lee Won-jong (이원종/ I Vondzson) à Csang Dzsinu vezérkari főnök (valódi: Csang Szün Hvá)
Park Hoon (박훈/ Pák Hun) à Kim Orjon szárnysegéd (mintául vett valódi: Kim O Ráng alezredes)
You Seong Joo (유성주/ Ju Szandzsu) à Kim Jangil hírszerzési igazgató (valódi: Kim Dzse Gju)
Aki
kíváncsi erre a filmre:
A feliratot csak otthoni, egyéni felhasználásra tettem
közzé.
Nem járulok hozzá, hogy bárki is videóra égesse, bármi módon pénzszerzésre
használja. Különösen tilos online megosztó oldalakra feltölteni.
Akit pedig érdekel némi többletismeret, olvassa el a keretes írást, miután megnézte a filmet!
Szereplőkapcsolati tabló
Gondolatok egy koreai történelemtanár blogbejegyzéséből (fordítás):
Pák Hüng Dzsu (박흥주)
ezredes, Kim Dzse Gjúnak (김재규), a Központi Hírszerző
Ügynökség igazgatójának kabinetfőnöke volt az elnök elleni merényletkor,
kivégezték
az incidens kapcsán. Vele átfedésben van Kim O Ráng (김오랑) alezredes esete, aki meghalt, amikor az új katonai
kormánnyal szemben próbálta megvédeni közvetlen felettesét, Csong Bjong Dzsút (정병주), a különleges erők
parancsnokát a december 12-i katonai lázadás során.
20 éve tanítok modern történelmet és vezetek bejárásokat történelmi
helyszíneken
a május 18-i demokratizálódási mozgalomra összpontosítva. Természetesen
eljutottam
a Jusin-rezsim és az új katonai rezsim részletes történetének tanulmányozásáig
is.
Már azért is, mivel egyesek azzal érveltek, hogy szükség van Pak Csong Hi elnök
meggyilkolása fő bűnösének, Kim Dzse Gjúnak a történelmi újraértékelésére.
Ugyanabban az időben Pak Hüng Dzsu neve is felmerült.
Körülbelül ekkoriban bukkantam rá végrendelete tartalmára, amelyet kivégzése
előtt hagyott kisgyermekeire. Egy igazi, becsületet értékelő katona képét
láttam benne, egyúttal egy büszke és gondoskodó apát. Még a halál közelében is
azt mondta gyermekeinek, hogy apjuknak nincs szégyellnivalója, és arra
utasította őket, hogy győzzenek le minden viszontagságot és váljanak független
emberekké.
Kiváltképp megragadott, hogy a végrendelete olyan üzenetet tartalmazott, amely jelentheti,
hogy nem bánta meg a választását, de mint írta, az életben a választás a legfontosabb,
és ha a saját megítélésed alapján döntöttél, vállalnod kell a felelősséget.
Az elmúlt évtizedekben, elővigyázatosságból még említeni sem lehetett a
Kim Dzse Gju nevet. Ahogy a kemény katonai diktatúra idején a
lélegzet-visszafojtva élő családok neve,
az ő neve és Pak Hüng Dzsu neve is feledésbe merült, kitörölték.
Talán az ismeret hiánya miatt, azt hiszem, ez az első film, amely Pak Hüng
Dzsu ezredes életére épül. Tudomásom szerint még nem volt olyan eset, hogy akár
mellékszereplőként is feltűnt volna, nemhogy a főszereplőként.
Kedves Dorina!
VálaszTörlésSzívszorító nézni ezt a filmet!
Lee Sun-gyunt látni fájdalom, hihetetlen, hogy egy ilyen csodálatos színész már nincs köztünk!
A téma is megrázó. A korszakot már sokféleképpen feldolgozták, a "Namszani főnököket" épp a Te fordításoddal nézhetjük. Most ugyan más megközelítésben, de ugyanúgy átérezhettem a diktatúra bugyrainak bűzlő mélységét. Ami mégis felemel és átlendít a szomorúságon, az Pak Hüng Dzsu embersége, amit Lee Sun-gyun olyan mély átéléssel közvetített, mintha a saját élethelyzete is megjelenne a fájdalmas tekintetében, illetve az ügyvéd fejlődése, következetes küzdelme. Kiemelném a film címadó dalát. https://www.youtube.com/watch?v=IsHaK3t9fpY&t=38s
Ikonikus dal Dél-Koreában. Han Dae-soo 1974-ben írta, azóta már több filmben szerepelt. Köszönöm, hogy a szövegét is beépítetted a feliratba.
Tanulságos olvasni a kiegészítő anyagot. Milyen jó, hogy a közelmúlt elhallgatott eseményeinek feltárása, az igazság tisztázása Dél-Koreában már a tanárok szintjén is egyértelmű és vállalt feladat.
Ez is azt mutatja, hogy sikerült átlendülniük a diktatúrák sötét korszakán.
Örülök, hogy megnézhettem. Nagyszerű ötlet, hogy ezzel az utolsó nagy alakításával emlékezhetünk Lee Sun-gyun-ra és a halálának évfordulójára. Köszönöm!
Kedves Mikaz! Nagyon szívesen a fordítást. Mint általában, most is egyetértek azzal, amit írtál. Lee Sun-gyun alakításában szerintem is átütött az élethelyzete. Úgy tűnik, nem csak beleképzeltem ezt, ha más is érzékelte. Amúgy, a film forgatása előtt vagy idején azt mondta, hogy a szerepet csak azért vállalta el, mert Cho Jung-Seok játszik benne.
TörlésA címadó dal linkjét köszönöm, meghallgattam. Amikor kerestem a dal szövegét (a filmben kevésbé hallható az énekelt szöveg) ez a verzió nem került elém. Viszont én is megtaláltam azt, hogy Han Dae-soo írta.
A most 77 éves művésznek ez egy egészen fiatalkori alkotása. Néhány évvel később jelent meg a dal Dél-Koreában egy 1974-es albumban. Ez még a diktatúra ideje, így be is tiltották nagyon hamar a lemez terjesztését azzal az indokkal, hogy az a rendszer megdöntését célozza. Han Dae-soo ekkor ismét visszatért az Egyesült Államokba.
Puszánban született, de élete hol Dél-Koreában, hol az Államok diaszpóráiban telt. Édesapja, aki atomfizikát ment tanulni az USA-ba, fia 7 éves korában eltűnt.
Édesanyja zongoraművész volt, az eltűnést követően újra férjhez ment. Teológus doktor apai nagyapja nevelte apja eltűnése után egy ideig.
Hányatott sorsa kapcsán írta a „Boldogság földjére” (행복의 나라로) című dalt, ami 1974-ben több más szabadságot kívánó dallal együtt jelent meg.
Kedves Dorina, nagyon jó volt olvasni Han Dae Soo életéről szóló kiegészítéseket. Köszönöm!
VálaszTörlésA rekedtes hang Jeon In-kwon-ra emlékeztetett. Miatta kezdtem keresgélni. Kortársak és együtt is éneklik a Boldogság földjére c. dalt. https://www.youtube.com/watch?v=WSZGRGliHo0&t=20s
Jeon In-kwon különleges dalai közül a legkedvesebb a It's Only My World című, amelynek eredeti címe "그것만이 내 세상". Szintén a koreai rockzene egyik ikonikus darabja, pl. a Perfect Game film záró képsorainál felcsendül. A filmet és a dalt is ajánlom.
Kedves Mikaz! A filmben Kim Master (김마스타) játssza és énekli a dalt, őt választotta a rendező, a kicsit rekedtes hangja miatt is. A film bemutatója előtt megjelent egy zenés videóklip, ami elérhető innen https://www.youtube.com/watch?v=EaDc61uiG2Q.
TörlésÉrdekessége a klipnek, hogy úgy válogatták össze a jelenteket, hogy a megjelenő képek szinte rímelnek a dalszövegre, amelynek sorai megjelennek koreaiul a képek bal alsó sarkában. Pl: amikor az ügyvéd odaadja a mandarint Pák Tedzsunak, a verssor így kezdődik: Kéz a kézben...