2025. december 27., szombat

A boldogság földje

Dél-Korea megkezdte a legrosszabb politikai bírósági tárgyalást.

A film közzétételével, a ma 2 éve elhunyt Lee Sun-gyun (이선균) színész emlékét idézem fel.
Posztumusz megjelenés, a 2024 augusztusában bemutatott mozi egyik főszereplőjeként.

„A boldogság földje” egy történelmi dráma, Csang Inhu ügyvédet követi nyomon,
aki Pák Tedzsu ezredes védelmére törekszik az elnökgyilkosság utáni tárgyaláson.
A film ábrázolja ugyanakkor a kort is, amelyben Dél-Korea 1979 végén volt.
A mozi nem csak az eljárás menetét követi, nagyon fontos a tárgyalótermen kívüli történések megjelenítése is, amelyek természetesen a per kimenetelét is
meghatározzák.

A rendező azt mondta témaválasztásáról, hiszi, hogy a filmeknek megörökítenie és tükröznie kell a történelmi eseményeket. Az 1976 október 26-i elnökgyilkosság és az 1979. december 12-i katonai puccs jól ismert, de az ezek között történt események mintha feledésbe merültek volna. Ezért ez a film a merénylettel kapcsolatos kevésbé ismert történéseket kívánja megjeleníteni,
és fontos célja bemutatni a valóban élt Pák Hüng Dzsu életét, akinek a története ihlette a filmbeli Pák Tedzsu alakjának megalkotását.

A Csang Inhu ügyvédet alakító Cho Jung-seok (조정석/ Cso Dzsanszak) így beszélt a filmbeli munkáról: Lenyűgöző volt ábrázolni Csang hozzáállásának változását, ahogy egyre frusztráltabbá válik a tárgyalás során romló helyzet miatt. Megjegyezte még: Csang talán az egyetlen teljesen kitalált karakter a filmben.

Rendezés és dramaturgia: Choo Chang-min (추창민/ Csu Csánmin)

Legfontosabb szereplők (saját, kissé önkényes besorolás):

Cho Jung-seok (
조정석/ Cso Dzsanszak)  à Csang Inhu védőügyvéd

Lee Sun-gyun (이선균/ I Szangjun)  à Pák Tedzsu ezredes (valódi: Pák Hüng Dzsu ezredes)

Yoo Jae-myung (유재명/ Ju Dzsemjan)  à Csan Szándu tábornok (valódi: Cson Du Van)

Lee Won-jong (이원종/ I Vondzson) à Csang Dzsinu vezérkari főnök (valódi: Csang Szün Hvá)

Park Hoon (박훈/ Pák Hun)   à Kim Orjon szárnysegéd (mintául vett valódi: Kim O Ráng alezredes)

You Seong Joo (유성주/ Ju Szandzsu) à Kim Jangil hírszerzési igazgató (valódi: Kim Dzse Gju)


Aki kíváncsi erre a filmre:

Film: Itt
Felirat: Itt

A feliratot csak otthoni, egyéni felhasználásra tettem közzé.
Nem járulok hozzá, hogy bárki is videóra égesse, bármi módon pénzszerzésre használja. Különösen tilos online megosztó oldalakra feltölteni.

Akit pedig érdekel némi többletismeret, olvassa el a keretes írást, miután megnézte a filmet!

Szereplőkapcsolati tabló


 
 
 

Gondolatok egy koreai történelemtanár blogbejegyzéséből (fordítás):

Pák Hüng Dzsu (박흥) ezredes, Kim Dzse Gjúnak (김재), a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatójának kabinetfőnöke volt az elnök elleni merényletkor, kivégezték
az incidens kapcsán. Vele átfedésben van Kim O Ráng (
김오) alezredes esete, aki meghalt, amikor az új katonai kormánnyal szemben próbálta megvédeni közvetlen felettesét, Csong Bjong Dzsút (정병), a különleges erők parancsnokát a december 12-i katonai lázadás során.

20 éve tanítok modern történelmet és vezetek bejárásokat történelmi helyszíneken
a május 18-i demokratizálódási mozgalomra összpontosítva. Természetesen eljutottam
a Jusin-rezsim és az új katonai rezsim részletes történetének tanulmányozásáig is.
Már azért is, mivel egyesek azzal érveltek, hogy szükség van Pak Csong Hi elnök meggyilkolása fő bűnösének, Kim Dzse Gjúnak a történelmi újraértékelésére.

Ugyanabban az időben Pak Hüng Dzsu neve is felmerült.
Körülbelül ekkoriban bukkantam rá végrendelete tartalmára, amelyet kivégzése előtt hagyott kisgyermekeire. Egy igazi, becsületet értékelő katona képét láttam benne, egyúttal egy büszke és gondoskodó apát. Még a halál közelében is azt mondta gyermekeinek, hogy apjuknak nincs szégyellnivalója, és arra utasította őket, hogy győzzenek le minden viszontagságot és váljanak független emberekké.
Kiváltképp megragadott, hogy a végrendelete olyan üzenetet tartalmazott, amely jelentheti, hogy nem bánta meg a választását, de mint írta, az életben a választás a legfontosabb,
és ha a saját megítélésed alapján döntöttél, vállalnod kell a felelősséget.

Az elmúlt évtizedekben, elővigyázatosságból még említeni sem lehetett a Kim Dzse Gju nevet. Ahogy a kemény katonai diktatúra idején a lélegzet-visszafojtva élő családok neve,
az ő neve és Pak Hüng Dzsu neve is feledésbe merült, kitörölték.

Talán az ismeret hiánya miatt, azt hiszem, ez az első film, amely Pak Hüng Dzsu ezredes életére épül. Tudomásom szerint még nem volt olyan eset, hogy akár mellékszereplőként is feltűnt volna, nemhogy a főszereplőként.

 


 

6 megjegyzés:

  1. Kedves Dorina!
    Szívszorító nézni ezt a filmet!
    Lee Sun-gyunt látni fájdalom, hihetetlen, hogy egy ilyen csodálatos színész már nincs köztünk!
    A téma is megrázó. A korszakot már sokféleképpen feldolgozták, a "Namszani főnököket" épp a Te fordításoddal nézhetjük. Most ugyan más megközelítésben, de ugyanúgy átérezhettem a diktatúra bugyrainak bűzlő mélységét. Ami mégis felemel és átlendít a szomorúságon, az Pak Hüng Dzsu embersége, amit Lee Sun-gyun olyan mély átéléssel közvetített, mintha a saját élethelyzete is megjelenne a fájdalmas tekintetében, illetve az ügyvéd fejlődése, következetes küzdelme. Kiemelném a film címadó dalát. https://www.youtube.com/watch?v=IsHaK3t9fpY&t=38s
    Ikonikus dal Dél-Koreában. Han Dae-soo 1974-ben írta, azóta már több filmben szerepelt. Köszönöm, hogy a szövegét is beépítetted a feliratba.
    Tanulságos olvasni a kiegészítő anyagot. Milyen jó, hogy a közelmúlt elhallgatott eseményeinek feltárása, az igazság tisztázása Dél-Koreában már a tanárok szintjén is egyértelmű és vállalt feladat.
    Ez is azt mutatja, hogy sikerült átlendülniük a diktatúrák sötét korszakán.
    Örülök, hogy megnézhettem. Nagyszerű ötlet, hogy ezzel az utolsó nagy alakításával emlékezhetünk Lee Sun-gyun-ra és a halálának évfordulójára. Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mikaz! Nagyon szívesen a fordítást. Mint általában, most is egyetértek azzal, amit írtál. Lee Sun-gyun alakításában szerintem is átütött az élethelyzete. Úgy tűnik, nem csak beleképzeltem ezt, ha más is érzékelte. Amúgy, a film forgatása előtt vagy idején azt mondta, hogy a szerepet csak azért vállalta el, mert Cho Jung-Seok játszik benne.
      A címadó dal linkjét köszönöm, meghallgattam. Amikor kerestem a dal szövegét (a filmben kevésbé hallható az énekelt szöveg) ez a verzió nem került elém. Viszont én is megtaláltam azt, hogy Han Dae-soo írta.
      A most 77 éves művésznek ez egy egészen fiatalkori alkotása. Néhány évvel később jelent meg a dal Dél-Koreában egy 1974-es albumban. Ez még a diktatúra ideje, így be is tiltották nagyon hamar a lemez terjesztését azzal az indokkal, hogy az a rendszer megdöntését célozza. Han Dae-soo ekkor ismét visszatért az Egyesült Államokba.
      Puszánban született, de élete hol Dél-Koreában, hol az Államok diaszpóráiban telt. Édesapja, aki atomfizikát ment tanulni az USA-ba, fia 7 éves korában eltűnt.
      Édesanyja zongoraművész volt, az eltűnést követően újra férjhez ment. Teológus doktor apai nagyapja nevelte apja eltűnése után egy ideig.
      Hányatott sorsa kapcsán írta a „Boldogság földjére” (행복의 나라로) című dalt, ami 1974-ben több más szabadságot kívánó dallal együtt jelent meg.

      Törlés
  2. Kedves Dorina, nagyon jó volt olvasni Han Dae Soo életéről szóló kiegészítéseket. Köszönöm!
    A rekedtes hang Jeon In-kwon-ra emlékeztetett. Miatta kezdtem keresgélni. Kortársak és együtt is éneklik a Boldogság földjére c. dalt. https://www.youtube.com/watch?v=WSZGRGliHo0&t=20s
    Jeon In-kwon különleges dalai közül a legkedvesebb a It's Only My World című, amelynek eredeti címe "그것만이 내 세상". Szintén a koreai rockzene egyik ikonikus darabja, pl. a Perfect Game film záró képsorainál felcsendül. A filmet és a dalt is ajánlom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mikaz! A filmben Kim Master (김마스타) játssza és énekli a dalt, őt választotta a rendező, a kicsit rekedtes hangja miatt is. A film bemutatója előtt megjelent egy zenés videóklip, ami elérhető innen https://www.youtube.com/watch?v=EaDc61uiG2Q.
      Érdekessége a klipnek, hogy úgy válogatták össze a jelenteket, hogy a megjelenő képek szinte rímelnek a dalszövegre, amelynek sorai megjelennek koreaiul a képek bal alsó sarkában. Pl: amikor az ügyvéd odaadja a mandarint Pák Tedzsunak, a verssor így kezdődik: Kéz a kézben...

      Törlés
  3. Kedves Dorina, köszönöm a fordítást, amely lehetővé tette a film élményt adó megnézését. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy csodálkozva láttam, a film már néhány hónapja boil54 - ezúttal mindenképpen helytelen - működésének eredményeként fent van a videán, valami rémes magyar felirattal. De ahogy múlnak az évek, már egyre inkább beletörődünk abba, hogy az általunk értékelt alkotásokat így degradálják azok, akik maguk értéknek tekintik az adott kultúrát. Holott jól tudjuk, hogy a fordítással rontani, de emelni is lehet egy művet, gondoljunk csak a világirodalom azon gyöngyszemeire, amelyek legjelesebb íróink/költőink fantasztikus műfordításai által váltak számunkra feledhetetlen csodákká, s lettek olykor még talán értékesebbek, mint az eredeti!
    A film témája, a történetvezetés feszes tempója, leginkább pedig a nagyszerű színészi munka miatt érték, amely feltétlenül megérdemli a minőségi fordítást. Sajnálom azokat, akik nem jutnak el Dorina fordításáig.
    Megrendítő volt nézni Lee Sun-kyun megtört arcát, s közben újra és újra arra gondolni, ami azóta történt. De megrendítő volt a filmbeli történet is, pedig ha reálisan nézzük a kérdést, tudnunk kell, hogy a végkifejlet nem lehet más, mint ami valban lett, ha másért nem, mert példát kellett statuálni. Az események különböző nézőpontú feldolgozása ugyan egyre gyakoribb, ám ez csupán felidézi a nagyrészt feledésbe merült történéseket, miközben arra nem tud rávilágítani, hogy a merényletnek mi volt az indítója. A film azonban komoly morális problémát vet fel, méghozzá úgy, hogy hosszas tűnődés ellenére sem tudom az igazi választ. A per - amennyiben az egyetlen tárgyalás nyomán hozott ítéletet annak nevezhetjük - központi kérdése hogy lázadásban való részvétel vagy kényszerített cselekedet a vád. A bíróság számára ez nem volt kérdés, számomra annál inkább. Muszáj elgondolkodni azon, hogy akár egy katona számára a parancs felülütheti-e az emberölés tilalmát. Attól tartok, nem. Sőt, attól tartok, hogy még akkor sem, ha súlyos bűn elkövetőjéről van szó, akinek ártalmatlanná tétele más módon szinte lehetetlen. A merényletben ráadásul nem csak a 18 éve regnáló Park Chung-hee halt meg, hanem a testőrei és a sofőr is. Ne menjünk el amellett, hogy a filmben Park Tae-joo maga is pontosan tudja, vagyis azért őrlődik, mert egyik oldalon a parancsteljesítés számára evidens, másik oldalon azonban szüntelenül szenved a megölt emberek látványától. Úgy hiszem, ezért lesz az ügyvéd harca közben az egésznek csupán passzív résztvevője: számára is feloldhatatlan, aminek cselekvő résztvevője volt. 
    Szóval, lehet ezen bizony még gondolkodni.
    A wikipédián azt olvastam, hogy a merényletet irányító Kim Jae-gyu családja perújítási kérelmet terjesztett be arra hivatkozva, hogy a férfit megkínozták, ill. a tárgyalás jogellenes volt. A perújítást elfogadták és 2025 júliusában megkezdték a tárgyalást a Szöuli Legfelsőbb Bíróságon. 

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Cinke! Mint máskor, most is érzékelem és értékelem, hogy gondolkodásra késztet és gondolatébresztőnek találod az olyan filmeket, mint ezt is. Ahogy a filmet fordítás közben néztem - ez ugye, egy lassabb tempó - még erősebben éreztem, a filmnek pontosan ez is célja. Hiszen a filmben Pák Tedzsu, aki a valóban élt Pák Hüng Dzsu ezredest személyesíti meg, végig szenved a tettétől, amely felveti benne is a morális kérdést, és a számára feloldhatatlan problémát, hogy a parancsot teljesíteni kell.
      Ez jelenik meg a gyermekeinek börtönben írt végrendeletében is. Abból az tűnik ki, nem bánta meg a választását, de mint írta, az életben a választás a legfontosabb, és ha a saját megítélésed alapján döntöttél, vállalnod kell a felelősséget.
      A Kim Dzse Gjúval kapcsolatos perújítási kérelemről nem tudtam, viszont arról olvastam, hogy Cson Du Hvan legfiatalabb gyermeke bocsánatot kért a koreai néptől.
      Ahogy írod, megjelent a film egy nagyon rossz felirattal a videán. Véletlenül találkoztam vele, kíváncsiságból megnéztem, hogy hányan kattintottak rá, nagyon kevesen. Azt persze nem tudom, hogy a film témája volt-e túl komoly, vagy belenézve elment a kedvük a rossz felirat miatt. Nekem garantáltan elment volna a kedvem tőle, egyetértek, egy értékes alkotás is tönkretehető egy rossz felirattal, vagy egy nem jól eltalált szinkronnal. Egy alkotást felemelő magyarításra szokták példának hozni a Flintstone család c. amerikai sorozatot.

      Törlés