Az író több
irányból kaphatott ihletet a történet létrehozására. Lehetett ezek egyike
Rubens 1617 körüli „Férfi hánbokban” c. krétarajza.
A leglényegesebb azonban a koreai történetírás talán legnagyobb titka, Csáng
Jangsil - Szedzsong király zseniális tudósa – nyom nélküli eltűnése az 1442
utáni történelmi feljegyzésekből. Azon kívül, hogy a Szedzsong király
gyaloghintójával történt baleset után súlyos büntetésre ítélték, de a király
mérsékelte a botütések számát, ekkortól sem további sorsáról, sem róla többet
nem tudunk.
Csáng Jangsil rendkívüli élete, feltalálói zsenialitása, továbbá, hogy nincs
feljegyzés arról, mi történt vele 1442 után, rendkívül alkalmas a meseszövésre.
A film
egy történelmi fantasy, ami
műfajából következően különleges kalandokat jelenít meg egyes történelmi
eseményekkel körítve, ezért teljes történelmi pontosságot senki ne keressen
benne.
Érdekes elgondolással bonyolódik a történet, ahogy a keleti és a nyugati
kultúra 15. századi összekapcsolódását jeleníti meg.
Engem
kíváncsivá tett a film azért is, mert MI segítségével készült, nem valódi
díszletekkel és színészekkel jött létre. A hangjukat szinkronszínészek adták
hozzá, mint ahogy a mozifilm méretű animációs alkotásoknál is szokás.
Úgy tűnik,
vannak már a világban ilyen kísérletek. A film érdekes volt számomra, mégis azt remélem, megmaradnak a fantasy műfajánál az MI-vel készült filmek.
A témáról érdekes még, hogy a történet 2025-ben musical formában is megjelent és sikerrel játszották 2026 márciusáig Szöulban.
Ha valaki szeretné megnézni, megtalálja magyar felirattal Itt
Rubens krétarajza:
