A filmet sokan várták már. Dél-Koreában 2023.január 18-án
mutatták be.
A koreai forgatás 2020 áprilisában kezdődött, az afganisztáni jeleneteket pedig
júliustól szeptemberig Jordániában vették fel.
A várakozásnak megfelelően kasszasiker lett, a koreai filmek között a lista
élén áll
2023-ban a bevételeivel.
Mozgalmas afganisztáni túszdráma elevenedik meg a filmen, 2006 szeptemberében játszódik a
történet.
Afganisztánban ekkor az USA vezetésével 38 ország küzd az Oszama bin Laden
által felpörgetett terrorizmus és a tálibok ellen. Az ország
vezetésének elvesztésére utóbbiak terrorcselekményekkel, ezek közt emberrablással
válaszolnak.
23 koreai kerül a kezükbe egy ilyen alkalommal. Megmentésükkel
próbálkozik a diplomata Csang Dzseho és az ügynök Pák Desik. Vajon sikerül-e, milyen áron, mekkora áldozattal? A film végére ez is kiderül.
A rendező: Yim Soon-rye (임순례/ Im Szunne)
A három legfontosabb szereplő:
Hwang Jung-min (황정민/ Hván Dzsanmin) Csang Dzseho, a diplomata
Hyun Bin (현빈/ Hjan Bin) Pák Desik, az ügynök
Kang Ki-young (강기영/ Kán Gijan) Kasim (I Bonhán), a tolmács
A film: innen
A felirat: itt
Szokásomtól eltérően néhány személyes megjegyzés: itt olvasható
Kedves Dorina!Nagyon nagyon köszönöm a fordítást.Már le is töltöttem.Szuper!!!Paggy
VálaszTörlésKedves Paggy! Nagyon szívesen, jó szórakozást!
TörlésDorona!Köszönöm,köszönöm,nagyon izgalmas,jó film voltTTTTPaggy
VálaszTörlésPaggy! Örülök, hogy kedvedre való volt. Üdv: Dorina
TörlésKedves Dorina! Nagyon szórakoztató, izgalmas film volt. Gördülékeny, jól követhető a feliratoddal. A három főbb szereplő igazán kifejező alakítást nyújtott. A szakállas Hyun Bin önmagában is élmény.
VálaszTörlésA történet sajnos ma is aktuális téma, ahogy az a záró képsorokból is kiderült. A politikai alkuk és a veszélyhelyzetet kihasználó csalások reális történések bárhol a világban. Mindez Afganisztánban igazán hiteles és mozgalmas történetté állt össze. Nem csodálom, hogy kasszasiker volt Koreában.
Köszönöm!
Kedves Mikaz! Örülök, hogy tetszett a film és jól szórakoztál.
TörlésHogy bárhol megeshet ilyen a világban, sajnos tény. Mégis, amikor először néztem a filmet, az volt az első gondolatom, hogyan mehettek egy veszélyes térségbe, különösen hittérítési céllal oda azok az emberek. Bizonyára semmi fogalmuk sem volt az iszlám vallásról, Afganisztán belső helyzetéről, történelméről, és az ottani emberek iszlám hitéről. Persze, nem csak ők, a világ is jóval kevesebb tudással rendelkezett mindezekről. Sok-sok szenvedés és tapasztalat érlelte meg, hogy ma már valamivel többet tudunk.
Köszönöm, kedves Dorina, izgalmas és érdekes film volt. A túszdráma története mögül elő-előbukkantak az odavezető okok. Gondolatébresztő volt, én például több alkalommal megszakítottam a filmnézést, hogy egyes kérdésekben tájékozódjam. Amit eleve tudunk: Afganisztán elmúlt kb. hatvanéves története, a nagyhatalmak erőszakos területfoglalási, beavatkozási szándéka, aminek alapján kódolva volt az ellenállás. Ennek módja számunkra elfogadhatatlan, de nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy egyetlen háború vagy kegyetlen akció sem úgy kezdődik, hogy a másik visszaütött, s bármennyire is elítéljük, a terrorista módszereket ezeket többnyire a végső elkeseredés szüli válaszként az agresszióra. Minden nemzet, amely csatlakozik az agresszorhoz, ilyenféle válaszra számíthat. Érdemes, sőt elengedhetetlen, hogy a felvillantott probléma mélyére nézzünk, különben egy film hiába készül el, legyen az akár egy izgalmas túszszabadítás története.
VálaszTörlésMegjegyzem, az elmúlt évtizedek mindenféle "segítő" és "rendcsináló" beavatkozása dacára Afganisztán jelene a lehető leggyászosabb a korábbiakhoz képest. Az ország egy ópiumtermesztő óriásvállalat, a termék pedig nagyrészt egyenesen érkezik a legutóbbi "rendcsinálás" irányítója és nem véletlenül kezdeményezője, az USA-ba.
Én bizony elgondolkodtam azon az érdekfeszítő részleten is - laikus vagyok, nyilván nem értem a magas politikát - hogy a NATO, amelynek alapokmánya szerint a célja a tagországok védelme abban az esetben, ha egy nem tagország támadást intéz egy tag ellen, mi a fenét keresett Afganisztánban. (Ma már nem csodálkozunk oly nagyon, hiszen évek óta szemlélői vagyunk annak, hogy az EU, amelynek célja tagországai számára egységes piac biztosítása és az ehhez szükséges jogharmonizáció, feladatán messze túllépve folytat alapokmányától teljesen idegen tevékenységeket.) Hasonlóképpen tűnődhetünk azon is, hogy a dél-koreaiak - nem a 23 fős csoport, ők csak végtelen tájékozatlanságból és naivitással utaztak oda - mit kerestek ott. Nekem van válaszom, nyilván nem vagyok ezzel egyedül.
A történet alapja a 2007-es valóságos túszdráma, amely a túszok kiszabadulásával végződött, cserébe Dél-Korea vállalta, hogy a továbbiakban kivonja csapatait és hittérítőit Afganisztánból.
Kedves Cinke!
TörlésNagyon érdekesek a felvetéseid, ez arra késztetett, hogy pár dolognak jobban utána nézzek.
Költői kérdésedre, miszerint mit keresett ott a NATO, talán az a válasz, amit deklarált a szervezet, azaz az alapokmány szerint, ha egy NATO tagot külső erők megtámadnak, akkor a védelmi szövetség közös segítséget nyújt neki.
Ezen felül a NATO, de a többi szövetséges ország sem harcoló katonákat, hanem az ENSZ nemzetközi biztonsági szervezetének megfelelő egységeket küldött. Ez persze egyetlen odaküldöttet sem mentesített attól, hogy tálib támadások érjék, életét veszhette, jobbik esetben megsebesülhetett.
Két csoportba szedtem azt, amit sikerült megtalálnom, ha valakit érdekel, olvassa el, bár hosszú.
Oszama bin Laden 1957-ben született gazdag szaúdi családba, 1979-ig tanult hazájában. Ezt követően csatlakozott a szovjetek ellen harcoló pakisztáni mudzsahedinekhez.
1988-ban megalakította az al-Kaidát. 1992-ben száműzték Szaúd-Arábiából, 1994-ben elvesztette állampolgárságát is, így bázisát áthelyezte Szudánba. Innen az USA nyomására 1996-ban távoznia kellett.
Az 1998-as amerikai nagykövetségek elleni merényletek részeseként felkerült az FBI legkeresettebb szökevényeinek listájára.
2001. szeptember 11. után az USA és a nyugati világ legfontosabb célpontjává vált. Az USA bin Laden és segítői kiadatását követelte, a tálibok nem adták ki.
2001 decemberére az al-Kaida elvesztette a Tora Bora hegységben (Pakisztán és Afganisztán határa) levő bázisát is. A feltételezések szerint ott bujkáló bin Laden Pakisztánba szökött.
Az Egyesült Államok 2011 májusában sikeresen likvidálta a pakisztáni Abbotábád városban levő házában.
Dióhéjban a háború és közvetlen előzményei:
1999 októbere – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa létrehozza szankciós bizottságát terrorista szervezetként összekötve a tálibokat és az al-Kaidát.
2001. 09. 09. – Az al-Kaida megöli a velük szemben álló, afgán Északi Szövetség vezetőjét, Ahmad Sah Maszúdot.
2001. 09. 11. – Terrorista merénylet az USA ellen, Word Trade Center, Pentagon, pennsylvaniai Shanksville.
Bush elnök felszólítja az afgán tálib rezsimet, hogy adja ki az országában rejtőző összes al-Kaida vezetőt az Egyesült Államoknak, ezt a tálibok megtagadják.
2001. 10. 07. – Az USA brit támogatással bombázni kezdi a tálib erőket.
2001 decembere – A tálibok elvesztik a harcokat, bin Laden megszökik, a tálib rezsim gyorsan feloszlik, viszont a tálibok innentől gerillaharcot folytatnak.
2001. 12. 20. – ENSZ határozat létrehozza a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőket (ISAF)
2002 áprilisa – Bush elnök Afganisztán újjáépítésére szólít fel.
2002 júniusa – Létrejön az ideiglenes kormány a későbbi elnök, Karzai vezetésével.
2003 májusa – Az USA befejezettnek deklarálja a harcokat, ekkor 8 ezer amerikai katona állomásozik Afganisztánban.
2003. 08. 08. – A NATO átveszi az ISAF irányítását Afganisztánban.
folytatás:
Törlés2004.10. 09. – Választások útján Hamid Karzai lesz Afganisztán elnöke.
2006 nyara – Növekszenek az öngyilkos merényletek és egyéb terrorcselekmények, jelentkezik a kormányzás gyengesége a szakértők szerint.
2007-2008. – Repedések mutatkoznak az ISAF koalícióban. Tévedésen alapuló civilek halála is közrejátszik a tálibokat támogatók előtérbe kerülésében.
2009 januárja – A Pentagon 37 ezer katonája tartózkodik Afganisztánban, a védelmi miniszter olyan korlátozott célok elérésére szólít fel, mint a terroristák biztonságos menedékeinek megakadályozása.
2009 nyara – Növekvő tálib lázadás Helmand tartományban, augusztusra az amerikai erők létszáma 60-68 ezer főt számlál.
2009 november – A választások elcsalásával vádolják a győztes Karzait, az ismételt szavazásból fő riválisa kiszáll, nőnek a Karzai legitimitásával kapcsolatos aggodalmak. Az USA és a nemzetközi partnerek jobb kormányzást követelnek.
2010 novembere – A NATO tagállamok nyilatkozatot írnak alá, hogy 2014 végéig fokozatosan átadják az afgán erőknek a teljes felelősséget a biztonságért.
2011. 05. 01. – Oszama bin Ladent az amerikai erők megölik.
2011. 06. 22. – Obama elnök bejelenti az amerikai csapatok fokozatos kivonását, továbbá megerősíti az előzetes béketárgyalásokat a tálibokkal.
2011. október – Obama elnök 2014-ig az összes harcoló csapat kivonását tervezi, de továbbra is kétségek vannak az afgán kormány védelmi képességeivel kapcsolatban.
2014. – Obama bejelenti az Afganisztánból való kivonulást, összesen 9800 amerikai katonának maradnia kell az év végéig az afgán haderők kiképzésére.
Az afgán elnökválasztáson Asraf Gáni nyer. Adbullah jelölttel, legfőbb ellenlábasával hatalommegosztási megállapodást ír alá. Ez elhárítja a polgári zavargásokat, de kormányzási működési zavarokat idéz elő.
folytatás:
Törlés2017. – Az USA ledobja legerősebb nem nukleáris bombáját Nangarhar tartomány egy barlangrendszerére, az Iszlám Állam feltételezett fegyvereseire. Mindeközben a tálibok olyan erősnek tűnnek, mint régen.
Trump, az új elnök, a döntési jogkört a parancsnokokra ruházza át.
Elhatárolódva Obama politikájától, azt mondja, a kivonulás a helyi feltételeken fog alapulni, és messze van a tálibokkal való politikai rendezés.
2018. – A tálibok jelentős támadásokat indítanak az USA eszkalációja közepette.
2019. – Felpörgetett diplomácia, az USA és a tálibok tárgyalásainak középpontjában az amerikai csapatok kivonása áll, amiért cserébe a tálibok megakadályozzák a terrorista csoportok tevékenységét afgán földön.
Ezt követően Donald Trump hirtelen leállítja a béketárgyalásokat arra hivatkozva, hogy egy amerikai katona életét vesztette egy tálib támadásban.
2020 februárja – Aláírják az amerikai-tálib megállapodást. Ez viszont nem tartalmaz azonnali tűzszünetet. A tálibok több tucat támadást hajtanak végre az afgán biztonsági erők ellen, amire az amerikai erők légicsapással válaszolnak.
2020 szeptembere – Az afgán kormány, a tálibok és civilek tárgyalása folyik Dohában (Katar). A tálibok ragaszkodnak az ország iszlám rendszer szerinti irányításához.
2021. április 14. – Biden elnök az USA szeptember 11-ig való teljes kilépése mellett dönt.
2021. augusztus 15. – Az afgán kormány összeomlik, Gáni távozik az országból, Karzai és Abdullah tanácsot hoz létre a tálib kormányzásra való békés áttérés érdekében.
2021. augusztus 30. – Az utolsó amerikai erők is elhagyják Afganisztánt. Biden a kivonulás helyességét védi, de elismeri, hogy az „rendetlen” volt.
Blinken külügyminiszter azt nyilatkozza, hogy az Egyesült Államok jövőbeni afganisztáni szerepvállalása diplomáciai lesz. Továbbá Washington azon fo fog dolgozni, hogy az Afganisztánban rekedt USA-t segítők ezreit és mintegy kétszáz amerikait kiszabadítsa.
Kedves Dorina, a válaszodban foglaltak hasznosak és érdekesek. Köszönöm. Azzal a nem kevéssel, amit hozzá tudok fűzni, vagyis hosszan kifejtett további gondolataimmal nem szeretném terhelni blogodat, hiszen ezek már nem tartoznak szorosan a blog, ill. a poszt témájához, ezért e-mailban küldöm el őket. Egyébként jót mosolygok a módszereden: általában szűkszavú posztban ajánlod fordításodat, aztán kommentben élvezetesen és bőbeszédűen bontakozol ki.
VálaszTörlésKedves Cinke, a módszerem nem véletlen, nem akarom előzetesen kitárgyalni a filmet. Megjegyzést viszont általában az ír, aki látta már, tehát van miről véleményt cserélni.
TörlésKedves Dorina! Köszönöm szépen a fordítást és az egyéb kutató munkádat. :) Nagyon vártam ezt a filmet, bár túl jó kritikákat nem olvastam róla. Szerintem nem volt olyan rossz, másodjára pedig kifejezetten tetszett. Igaz, én szeretem az ilyen realistább filmeket. Szép volt a zene, és gyönyörű a táj. Azért több akciót elbírt volna a film. Számomra Hyun Bin-nek olyan Indiana Jones hangulata volt. :)
VálaszTörlésBár Hwang Jung-Min volt a főszereplő, aki méltán nagy és népszerű filmszínész, de Desik és Kasim karaktere számomra érdekesebb volt, kár hogy nem hoztak ki belőlük többet.
Afganisztánnal kapcsolatban ami engem elborzaszt, az a nők helyzete, ahogy korlátozzák az életüket, jogaikat.
Üdv: Berna
Kedves Berna! Nagyon szívesen mindent.
TörlésMegjelent Szilágyi Miklós filmismertetője a Korea in Hungary online újságban.
VálaszTörléshttps://koreainhungary.blog.hu/2023/06/30/del-korea_tuszdramaja_afganisztanban
Akit érdekel olvassa el!