2024. július 14., vasárnap

A Pektu-hegyvonulat

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdKMW5soML9QNMo-uJPd2HBxqes2norjPniNUtApMm5SZdUCR_ChGZJ5IzHy1XfOgLADwEujowJoXqdyuFuXB7hdffvBIBazHmE46vbRe3G7LT7rd2DL_63O47mDGbNhlStHq-Jg7iccfcIRapfQw-yNtDnDpLLH6d8QJ8LpEtC5uyuQ/s1600/Pektu-hegyl%C3%A1nc%20d%C3%A9l%20ir%C3%A1ny%C3%A1b%C3%B3l.jpg

A videót egy dél-koreai kulturális örökség csatorna készítette 2017-ben,
a YouTube-on jelenleg is elérhető.

2019-ben az „52. Houstoni Nemzetközi Filmfesztivál” információs/kultúra/történelem kategóriájában elnyerte az „Arany Díjat”.

Miután megnéztem, arra késztetett, hogy készítsek hozzá magyar feliratot. Miért? Elsőként a tájakról készített szép felvételek miatt szerettem meg, majd rájöttem,
hogy – bár jó néhány dolgot tudok Korea kultúrájáról – ebből a háromnegyed órás videóból rengeteg új ismeretre tettem szert.

Azoknak ajánlom, akiket a filmeken és sorozatokon kívül Korea kultúrája
és kulturális öröksége is érdekel.
„A félsziget legjelentősebb hosszan elnyúló területe, a Pektu-hegylánc,
kultúránk és életünk magja, imáink helye.” – fogalmaz a narrátor a filmben.
Bár a Pektu-hegylánc az egész Koreai-félszigeten átvonul, a dél-koreai film, értelemszerűen, csak a Koreai Köztársaság (
대한민국) területén levő hegyeket
tudja részletesen bemutatni.

Az ismeretterjesztő narráció helyenként olyan, ami elsősorban a koreaiaknak egyértelmű. Ez természetes, de egy kívülállónak így nem érthető teljesen.

Például a „tesil” emlékhelyeknél fordul elő ilyen.
Nagy Szedzsong király 18 hercege és unokája „tesil”-helyének magyarázatánál
csak annak tűnik fel, hogy 19 helyett csak 18 hely látható, aki el tudja olvasni
a végigfutó neveket.
Az információt adók finoman utalnak rá. Például a megszólaltatott kurátor:
Az itteni „tesil”-ek közül kiemelkedő lenne kilenc, Szedzsong hercegei közül nyolcé,
és Dándzsongé.
A narrátor pedig azt mondja: A „tesil”-ek tulajdonosai születési sorrendben,
kezdve a Szedzso királlyá lett Szujáng nagyherceggel, 8 nagyherceg és 10 herceg.
Nem világos belőle, hogy a 8 nagyherceg közül 7 Szedzsong fia, 1 pedig az unokája. Arra pedig nem utalnak, hogy Szedzsong koronahercegének, a későbbi Mundzsong királynak, ehhez a helyhez közel, de másutt helyezték el a „tesil” emlékhelyét.
Ez királyhoz méltó, és áll ma is. Utóbbi összefügg azzal, hogy a halála miatt
csak rövid ideig uralkodó királynak kedvező a megítélése, azért is, mert Szedzsong utolsó éveiben sikeresen oldotta meg a rábízott uralkodói feladatokat.

Egy másik: a hagyományos fazekasokról készült részben Kim Dzsangok örökségvédő hagyományos fazekasnak szerepel a fia is. Kim Kjansikról nem jelenik meg,
hogy Kim Dzsangok fia, csak az örökségvédelemben elfoglalt pozíciót közlik róla.

A fordítás során törekedtem arra, hogy magyarul is érthetőek legyenek a megjelenő dolgok. Mint egyébként is, sosem az azonos szóhasználathoz ragaszkodom, sokkal inkább azt tartom szem előtt, hogy a tartalom minél pontosabb közvetítése
jelenjen meg a magyar szövegben. Remélem, hogy ez sikerült ezúttal is.

Javasolom még a videót megnézőknek, hogy a képernyő alján megjelenő szöveget olvassák folyamatosan. Aki nem akarja megállítani azért a filmet, hogy a magyarázatot is rendesen el tudja olvasni, ezt érdemes tennie.
Minthogy a videót elsősorban koreaiaknak készítették, nekik nem gond rápillantani a magyarázó feliratokra és közben hallgatni a narrátort, vagy a beszélőt. Ez különösen azért sem problémás nekik, mert a koreai kifejezések jóval rövidebbek ennél a filmnél, mint annak az értelmes magyar fordítása.
Talán nem riasztottam el az érdeklődőket, kívánok kellemes ismeretszerzést!

Végül a teljes Pektu-hegylánc rajzolt koreai képe:

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhG7zYSC92NSdFtHxImRQm0DM-Zmquvzvj7ABEpBZLls_LNRpCjoeKhpTTJoBFuMQMekSKO4y5pzXsrdLVC8YVK2l969F4urcDwJ-Trd4j231aZ4cGoUAvtyXjsg0nKiYlMfKByJq0vnP4gqNf3Ce4eikJSAmeHQQlu6e_d43xE-6jjqg/s1600/Pektu-hegyl%C3%A1nc.gif

Látvány: Itt
Felirat: Innen

 

 

8 megjegyzés:

  1. Köszönöm szépen,letöltöttem.Mindjárt meg is nézem.Paggy

    VálaszTörlés
  2. Korea kapcsán egyetlen tényező sosem képezi vita tárgyát: az ország természeti adottságai elbűvölők. Ennek megfelelően nagy élvezettel néztem a filmet, amelynek készítői nem elégedtek meg a csodás hegyek látványával, hanem az emberi tevékenység némely, hagyományosan és erősen a hegyekhez kapcsolódó formáját is megvillantotta. Számomra meglepetés volt a tesil, amelyről eddig nem tudtam, sőt még arra is alkalmas volt, hogy elmélyedjek más országok ezzel kapcsolatos szokásába. Itt kell jeleznem, hogy a posztot a film megtekintése előtt nem olvastam el: szerettem volna teljesen 'ártatlanul" belecsöppenni a filmbe. 
    Kedves Dorina, feliratodnak hála, az információk a filmben sűrűn érkeztek, s rendkívül érdekesek voltak. 
    Tervezem a film újbóli, felirat nélküli megnézését, amelynél semmi mást nem fogok tenni, mint elmerülni a látványban. A hegyek és az erdő nemcsak 3d-ben, hanem filmen is képesek fantasztikusan pihentetők lenni. Végezetül és teljesen fölöslegesen csak annyit: milyen üdvös lenne, ha egyszer a hegylánc északi részéről, s magáról a Pektuszanról is láthatnánk egy hasonló filmet! 

    VálaszTörlés
  3. Kedves Cinke! Számítottam rá, hogy érdekelni fog ez a film.
    Valóban érdemes nem csak egyszer megnézni, és esetleg csak a bemutatott tájak látványában elmerülni, felirat nélkül. Nálam ez elsőre történt meg, azután kezdtem csak fordítani.
    A "tesil" számomra is teljesen új dolog volt, ugye, mi a másfajta kultúránk okán ilyesmire még véletlenül sem gondoltunk. Ahogy a film is utal rá, Kína és a Koreai-félsziget területén sok évszázad során létezett a kultúrája ennek.
    Viszont a Csoszon-korban már állami szerepe is volt. Ennek egy különös formája, hogy a fiatal unokaöccsét (Dándzsong királyt) a trónról letaszító Szedzsong király a vele ellenkező öccsei "tesil" emlékhelyeit megsemmisítteti és a hegy lábához dobatja le az összetört "tesil"-eket. Persze tudjuk máshonnan, hogy eltakaríttatja a vele egyet nem értő testvéreit is. Vajon előtte, vagy utána történt az emlékhelyek megsemmisítése?
    A Pektu-hegyről (Pektuszán) itt-ott találhatóak ismeretek, sajnos a hegyet és közvetlen környékét ilyen filmben – különösen a mostani helyzetben – szinte bizonyosan nem fogjuk látni. Ez a hegy igazából csak a koreaiaknak szent hely, s bár a hegy nagyobbik része Kínában található, aligha készít természetfilmet róla Kína.
    Amikor az általam "Fehérfejű hegy" címet kapott film új volt, [(pek /백 fehér, tu /두 fej) jelentése fehér fejű vagy ősz hajú], a Pektu-hegyről készült egy bejegyzésem. Akit érdekel, megtalálhatja a
    https://doridafo.blogspot.com/2020/03/pektu-hegy.html
    linken.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Dorina!
    Ismét különleges élményt adtál!
    Kétszer néztem végig, mielőtt jelentkezem. Egyrészt a táj lenyűgöző szépsége, másrészt a szövegben közölt rengeteg információ miatt.
    Ragyogó ötletnek tartom, hogy a készítők a déli végponttól, a Csiri-hegytől indítják a hegylánc bemutatását. Ismerős képek, hisz több film és sorozat is itt játszódik (pl. A tigris: Egy öreg vadász meséje.)
    A film a tájhoz méltó, visszafogott zenével és ragyogó operatőri munkával követi a hegyláncot.
    De igazi értéke, hogy a félsziget legjelentősebb hegyvonulatát bemutatva végighalad a történelem fontos korszakain is. Nagyon sok új ismeretet kaphatunk a feliratod segítségével. Kezdve a zöld tea termesztésének korai kialakulásától, a buddhizmus megjelenésétől, a korjói erődrendszer, a csoszoni királyság szent helyeinek bemutatásán át a hegy természeti erőforrásait kiaknázó kézműveskultúra ma is virágzó hagyományáig.
    Ez az idősík is indokolja a délről indítást, hisz az ősi teakultúra a pekcsei, sillai időkhöz köthető.
    A Csakszángi Erőd már összeköti a korjói időket a csoszoni királysággal. S így haladunk felfelé, a királyság szíve felé. A Csakszáng-hegyben őrzött évkönyvek története már finoman utal a félsziget megosztottságára.
    A tesil emlékhely meglepő volt. Sosem hallottam efféle hagyományról. Hát még, hogy tesil-térkép is létezik a félszigeten.
    Csodálom őket, példaértékű a hagyományok tisztelete és ápolása:
    Az évszázados kolostorok hangulata is ezt tükrözi. Az ódon faszerkezeteket gondosan restaurálják. A tesil-emlékhely gondozott, gyönyörű parkként uralja a tájat.
    Lehetőség szerint mindent igyekeznek megőrizni a hagyományoknak megfelelően, még akkor is, amikor víztározó épül a környéken.
    De nem csupán a tárgyak megőrzéséről van szó. Együtt élnek a múlt emlékeivel, beépítve azt a napi gyakorlatba is:
    Szong Sijal halála óta évszázadok teltek el, de még mindig vannak vállalkozó kedvű koreaiak, akik Hvájángban tanulják a nézeteit. Ahogy a legmélyebb tisztelettel őrzi a mesterség ősi hagyományait a Munkjanban élő fazekas dinasztia is.
    Nagyon szomorú, hogy nem lehet végigkövetni a filmben az egész hegyvonulatot. A legfontosabb hegyig – Pektu - sajnos nem juthattunk el a megosztottság miatt.
    De a film így is tanulságos utazás a múltban és a természetben.
    Nagyon nagy munka lehetett lefordítani! Rengeteg speciális ismeret, történelmi utalás van ebben a viszonylag rövid dokumentumfilmben.
    Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mikaz!
      Újra és újra rájövök, hogy ilyen nagyszerűen és részletesen leginkább te tudod kiértékelni a filmeket. És persze, ez nem csak az itteniekre igaz, másutt is élvezettel olvasom a bejegyzéseidet.
      Nem volt könnyű a fordítás, de kedvvel csináltam. Örülök, hogy egy ilyen filmet és témát is megoszthattam.
      Nagyon szívesen.

      Törlés
  5. Kedves Dorina!

    Csatlakozom az előttem szólókhoz, hálásan köszönöm, hogy felfedezted és feliratot készítettél ehhez a dokumentumfilmhez. A látvány valóban lenyűgöző, az elhangzott információ pedig hasznos és érdekes (én sem hallottam még eddig a "tesil" emlékhelyekről).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Biri!
      Megkockáztatom, hogy a "tesil" dolgokról valószínűleg a koreaiak közül sem tudnak sokan, különösen a fiatalok.
      Nagyon szívesen a fordítást.

      Törlés