Sok minden eszembe jutott a film fordítása során, és sok dolognak utána is néztem.
Valahol azt olvastam, hogy a film 80%-ban valóság, 20%-ban fikció.
Rájöttem, hogy bár a szereplők neve kitalált, két kivétellel megtartották az eredeti családnevét azoknak, akikről a film alakjait mintázták.
Az ország irányítóját csak Pák elnökként jelenítik meg, a szerepet Lee Sung-min játszotta. Dél-Korea 1961-től 1979-ig hatalmon levő vezetőjének neve Pák Csong Hi (박정희) volt.
A főszereplő Kim Gjupjon (Lee Byun-hun) Kim Dzse Gju (김재규) volt a való életben.
Gvág Száncsan biztonsági főnök (Lee Hee-joon) a valóságban a Cshá Dzsi Cshal (차지철) nevet viselte.
Cson Duhjag biztonsági parancsnok (Seo Hyun-woo) az életben Cson Du Hvan
(전두환), aki jelenleg is él.
A filmben fontos szerepet játszó Pák Jongák korábbi hírszerzési főnök (Kwák Do-won) alakját az 1979 októberében Párizsban eltűnt Kim Hjang Uk (김형욱) ihlette.
A koreai Ahn Chi-yong 2009. szeptember 21-én bejelentette, hogy 2009. május 1-én rátaláltak a sírjára az USA New Jersey-i temetőjében. A sírkő felirata szerint halálának időpontja 1979 október 7-e, de feltehetően ez inkább az eltűnésének az időpontja.
A filmben sokszor említett Kim Jang Szám (김영삼) ellenzéki pártelnök is valóságos személy volt, akinek eltávolítása a parlamentből részbeni oka volt az 1979 októberi lázadásnak.
A Pák Csong Hi rendszerről ellentmondásosak a megítélések, Pák elnök haláláról és az elkövető motivációiról a mai napig ambivalens nézetek vannak jelen.
Pák elnök rendszerének vitathatatlan eredménye, hogy a mély-szegény és elmaradott ország ennek az érának az intézkedései nyomán indult fejlődésnek. A rendszer államkapitalista alapokon nyugodott, azaz magántőketulajdon mellett tervgazdálkodás (5 éves tervek) folyt, ahol az állam határozta meg a gazdaság működését. Ekkor jöttek létre a "csebol"-ok, amelyek induláskor teljes mértékben családi vállalkozásként funkcionáltak. A cél az exportorientált gazdaság volt, ilyen irányú nyitást kezdtek megvalósítani.
A "csebol"-ok és az ország gazdagodásához nagyban hozzájárult Pák elnök Johnson elnökkel kötött megállapodása is, amelynek következtében Dél-Korea katonai erőkkel lépett be az USA mellett a vietnámi háborúba. A háborús konjunktúra állandó megrendeléseket biztosított a Koreai Köztársaságnak, de pl. a Hyundai első külföldi beruházásai is a vietnámi háborúhoz kötődnek.
Sokan vélekednek úgy, hogy ennek a korszaknak a fellendülése és a modernizálódás iránti nosztalgia nagyban szerepet játszott Pák Csong Hi lányának, Pák Gün Hje
(박근혜) asszonynak az elnökké választásában. Dél-Korea első női elnöke azonban korrupciós botrány következtében megbukott, jelenleg börtönbüntetését tölti.
Visszatérve a múlt századi időszakhoz, az előbb vázolt kedvező hatás mellett, egyre diktatórikusabb lett Pák elnök rendszere. Pák Csong Hi egyre jobban bebetonozta magát az elnöki hatalomba. A filmben látott lázadás kiinduló pontja az un. "Jusin" (유신) alkotmány elleni tiltakozás volt. A "Jusin" alkotmány tette lehetővé az elnök többszörös újraválasztását, 1978-ban újabb 6 évre nyerte el az ország vezetőjének funkcióját. Zárójelben:
a megelőző érának, Li Szin Man rendszerének (1948-1960) a bukása is a diákok lázadásával indult, aminek oka olyan alkotmánymódosítás terve volt, ami az elnök
újraválasztását korlátlan ideig lehetővé tette volna. A diákok kezdeményezésének betetőzése volt 1961-ben a filmben is szereplő un. 5.16 (jelentése: május 16.)
katonai puccs.
1979 decemberében szabadon bocsátották a politikai foglyokat, többek
között a később (1998-ban) elnökké választott, ellenzéki Kim De Dzsungot
is. Azonban 1980 elejétől fokozatos visszarendeződés kezdődött, aminek
hátterében a titkosszolgálat frissen kinevezett igazgatója, Cson Du Hvan
állt.
A film is jelzi a végén, hogy Pák Csong Hi uralmát ugyancsak diktatúra követte,
de csak ráutalásként jelent meg a film végén Cson Du Hvan fényképe.
Cson Du Hvan elnöksége előtti és elnöki időszaka is diktatúra volt. Hozzá kötődik,
még hírszerzési igazgatóként 1980 májusában a kvangdzsui mészárlás.
Néhány szó még Pák Csong Hi és családja személyes tragédiáiról. Elnöksége alatt többször kíséreltek meg ellene merényletet.
Először Észak-Korea próbálta eltávolítani. 1968 januárjában az északiak különleges erőihez tartozó 31 fős különítmény támadta meg a Kék Házat. Az akciót sikeresen visszaverték.
1974-ben egy kommunistának mondott Mun Sze Gváng (문세광) nevű fiatal férfi a felszabadulás-napi színházi ünnepségen pisztolyt rántott, hogy lelője Pák elnököt.
A lövöldözés során a first lady súlyosan megsebesült, majd a kórházban meghalt.
Pák Csong Hi nem sérült meg.
A Koreai Köztársaság kormányának közleménye szerint egy észak-koreai befolyás alatt álló, Japánban működő, koreai nemzetiségű, baloldali egyesület megrendelése volt az ügy.
Az utolsó esetet és előzményeit a "Námszáni főnökök" film ábrázolja.
Pák Csong Hi utolsó napjáról ma is elérhető híradó (KTV) számol be, mivel azon napon volt az átadási ünnepsége a szápgjocsani gátnak.
 |
| Képkockák a híradásból |
Ha valakit érdekel, elérhető a
youtube-on
