2023. június 16., péntek

Hváng Dzsini

 

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh73b9t1hrEiz0TtXtTyrFwhEPdDYCEiA2RclQOORH_Gy74FMKh3euA7NG9tvmIH8hf1wcFw61C3O1TMrUdPjbFbQbRZSZbsRIbHZKpAPkrP32ArGDEyuZgDKShTFc20U0gXYGUfL0UrBz63a9UyYN74xb_OfUzXHVXQvxybqqZqqmuuw/s1600/Hv%C3%A1ng%20Dzsini.jpg

Hváng Dzsini (1506?-1544?), akiről az évek során több filmváltozat is készült,
a régi koreai irodalom legismertebb költőnője.
Főként azért tudunk róla, mert énekelve is terjedt néhány költeménye, a műfaj gyöngyszemeiként pedig több „sidzso” (시조) versét is megőrizte a koreai irodalom.

Életéről kevés hiteles adat maradt fenn, még születése és halála éve is csak becsült.
Biztosan tudni lehet róla, hogy kiszeng volt; és mert maradtak fenn művei, tudjuk,
hogy írt verseket.
Nagyon valószínű feltételezés, hogy különös szépségű és nagy műveltségű nő volt.

Ez a mozi egy 1986-os verzió Hváng Dzsini életéről.

A film regényes keretbe helyezi a róla elterjedt legendás történeteket,
emellett különböző helyzetekben felidézi két 3 soros versének két-két sorát.
Álljon hát itt ezekről némi ismeret, aminek Osváth Gábor – A koreai irodalom rövid története c. könyve az alapja.

A Csoszon-dinasztia népszerű versformája a lírai jellegű rövid vers, a sidzso a koreai klasszikus líra legnagyobb teljesítménye. Keletkezésének idejét a 14-15. század fordulójára teszik. A régi koreai lírában csúcspontot jelentő magas színvonalát és elterjedését a koreai nyelv sajátosságait hibátlanul tükröző írás, a hángül tette lehetővé.

A név (sidzso) jelentése „évszakok melódiája” vagy „alkalmi dal”, amely eredetileg egy dallamfajtát jelölt, tehát énekvers volt. Énekelt formájának igen lassú tempója európai fülnek meglehetősen szokatlan.

A koreai verselés nagyon ritkán használ sorvégi rímet, a koreai vers ütemes, ritmusát
a szótagszám adja. A 3 soros rövid vers, a sidzso is ennek felel meg.

A filmben megjelenő egyik vers koreai formája:

() ()이로되 물은 아니로다
주야(晝夜) 흐르니 물이 있을 소냐
인걸(人傑) 물과 같도다 가고 아니 오노매라

Látható, hogy egy-egy főnevet zárójelben kínai karakter is jelez, mindjárt az elején a „hegy” kínai formája található meg.

Az első két sor Osváth Gábor műfordításában:

A hegycsúcs: mint száz éve, de a patak nyughatatlan,
Szalad, szalad, folyik egyre, habja helyett habja kél.

(A feliratban ennél a versnél Osváth Gábor műfordítását használtam.)

A film szereplőinek és alkotóinak nevét az RR átírási rendszer szerint transzformáltam latin betűkre.

A filmet rendezte: Bae Chang Ho (배창호/ Be Csángho) 1953-

Forgatókönyv: Choe In Ho (최인호/ Csve Inho) 1945-2013

Zene: I Seong Jae (이성재/ I Szondzse)

 

A legfontosabb szereplők:


Hváng Dzsini:          Jang Mi Hui (장미희/ Csáng Mihi) 1958-

A cipőkészítő:          An Seong Gi (안성기/ Án Szangi) 1952-

Pjak Gjeszu:            Sin Il Ryong (신일룡/ Sin Iljon) 1948-2022

A bujkáló tudós:      Jeon Mu Son (전무송/ Csan Muszon) 1941-

(A filmet létrehozók általában még ma is alkotnak és játszanak, de már idősebb emberek, közülük van, aki már nem él.)

A film elérhető  innen

A felirat itt

 


2023. május 23., kedd

Roham a pékség ellen

 

Ez a közel félórás rövid történet egy 2010-ben bemutatott mozi második része. Akkoriban gyakori és divatos volt több epizódból felépíteni a filmeket.

Véletlenül akadtam rá a filmre, megtetszett belőle ez a rész, ami egy kicsit komoly,
egy kicsit csacska történetet mesél el. Az epizód 1995-ből indul. A vége viszont
egy elég távoli jövőben jelenik meg az alkotók jóvoltából.

Azért találtam rá a filmre, mert Kang Min-hyuk énekes színészi tevékenységét próbáltam kideríteni. A 2016-os Ttán-ttárá (딴따라/ Entertener) c. sorozatban egy kezdő zenekar kezdő énekesét alakította az akkor már sztár Ji-Sung (지성) mellett.

Az epizód főbb szerepeiben:

Kang Min-hyuk /강민혁 (Káng Minjag), mint Hevon

Lee Jong-hyun /이종현 (I Dzsonjan), mint Szanvon

Choi Deok-moon /최덕문 (Csve Dakmun), mint a pékség tulajdonosa

A rendező: Yoo Sang-hun /유상(Ju Szánhan)

A felirat elérhető: innen

Az epizód: innen 

 


 

2023. május 1., hétfő

Három harangszó

Mostanában nem lesz hamar új feliratom. Az oka, hogy egy kívánság teljesítésével foglalkozom, ez most megelőzi a fordítást. Ugyanakkor a koreai filmek között jelenleg nemigen van, ami feliratkészítésre sarkallna.
Ma Piaf sanzont hallgattam, az alábbi a szokásosnál is jobban megmozgathatja azok érzelmeit, akik még kedvelik ezt a régi énekesnőt; és azt hiszem, ez igaz lehet istenhívő és ateista számára is.

A sanzon címe magyarul: Három harangszó
Lefordítottam a teljes sanzon szöveget:

Völgy mélyén egy kis falu,
szemek elől rejtve.
Egy csillagos éjszakán
ím, születik egy gyermek.
Pufók, rózsás újszülött,
neve Jean-François Nicot.
Másnap a templomban
  megkeresztelik
a szép kis embert.

Zeng-bong a harang,
visszhangzik a hangja.
Azt mondja a világnak:
„Jean-François Nicot-t,
egy lelket üdvözlök.
Gyenge, nyíló virág,
ici-pici láng még,
igényli a védelmet,
gyengédséget, szeretet."

Völgy mélyén egy kis falu,
utaktól, emberektől távol.
Ím, eltelt tizenkilenc év,
Jean-François szíve izgatott,
feleségül veszi az édes Elise-t,
ki oly fehér, mint az almavirág.
Ezen a napon az öreg templomban
Isten előtt házasodnak össze.

Zeng-bong minden harang,
visszhangzik a hangjuk,
csodálatosan megkoronázva
François Nicot esküvőjét.
Egy test és lélek vagytok,
mondja a pap,
őrizzétek örökké a lángot,
mely lobogva hirdeti
nagyszerű szerelmeteket!

Völgy mélyén egy kis falu.
Napok-éjek, elszaladt az idő.
Egy csillagos éjszakán
megáll egy szív, François halott.
Mert ami él, elmúlik minden,
ahogy hervad a virágos mező,
a túlérett gyümölcs, a csokor.
Jaj! Minden elszárad.

Zeng-bong a harang,
énekel a szélben.
Gyötrelmes egyhangúsággal
ismétli az élőknek:
„Odaadó szívűek, ne remegjetek!
Isten egy nap jelet ad,
oltalmába vesz benneteket
az örökös létezésben,
a szeretet örökkévalóságában.”