Croissant

 

A mozit 2021-ben mutatták be. A rendező azt boncolgatja a történetben, hogyan egyensúlyoznak a fiatalok a társadalom által elvárt karrier és az olyan munka között, amit szívük szerint, lelkesedéssel tudnak csinálni.

A sztori hősei nem igazán találták meg elsőre a kedvük szerinti foglalkozást.
A húszas éveik végén járnak, és az útkeresés persze nem egyszerű.
Mi az, amihez igazán van tehetségük, mi az, amit tényleg szívesen végeznének?
Ez nem egy könnyed téma, de a film nem torkollik se tragédiába, se pedig elnagyolt komédiába.
Emellett, aki szeretné megtudni a croissant minden fortélyát és eddig nem ismert
titkát is, annak kellemes, laza nyáresti szórakozást nyújthat ez a film.

Minél több finomságot osztunk meg egymással, annál boldogabbak leszünk

A rendező: Cho Seong-kyu (조성규/ Cso Szangju)

A két főszereplő:

Nam Bo-ra (남보라/Nám Borá)                                               Szángün

Han Sang-hyuk v. Hyuk (한상혁/ Hán Szánjak)                      Hidzsun

A film: itt

Felirat:innen 

 

Ttok, egy kedvenc koreai étel

A 떡 - ugyan a magyar emberek „ttok"-nak ejtik, valójában annak kiejtése inkább ttak - 
egy koreai ételfajta.
A Hváng Dzsini fordítása közben ismét elém került, bár legelőször akkor találkoztam vele, amikor a koreai nyelvvel még csak ismerkedni kezdtem. Egy feliratban láttam meg, ahol „rizssüti”-nek fordították. Vártam is egy süteményt, de bizony nem az került elő. Azóta is találkozom ilyen fordítással, de már nem mindenhol. (Sajnálatos módon a Google fordítója is rizstortát ad ki magyarul.)
A mostani filmben „gettak” (개떡) formában jelent meg, és egy árpából, hasonló eljárással készült ételt jelentett, ami a szegények túlélési eledele volt. Itt a 개 (ge)
nem kutyára, hanem szegényre, vagy hamisítványra utal.

Miért helytelen minden „ttok” esetében a rizssüti, vagy rizstorta használata?

Azért, mert a „ttok” egy gyűjtőfogalma azoknak az ételeknek, amelyek ebbe a kategóriába tartozó eljárással készülnek.
Így az un. ragacsos rizs (찹쌀 / csábsszál), a főként nem ragacsos rizs
(멥쌀 / mebsszál), valamint más gabonafélék őrleményéből különféle módokon, úgymint párolással, vízben főzéssel, olajban sütéssel, stb. előállított ételeket jelenti.
A „ragacsos rizs” egy rövidszemű, ízletes, magas keményítőtartalmú ázsiai rizsfajta,
a „nem ragacsos rizs” pedig egy nagy amilóztartalmú rizs.

Igaz, hogy sokféle desszert, vagy piacokon árult édes étel készül belőle, de vannak nem süteményszerű „ttok” ételek is.

Nem sorolom fel a különféle desszerteket, de a gömbölyű (gombóc) formájú
경단 (kjandán) egy finom édesség, leginkább rizsgolyócska lehetne a fordítása.
Érdekes desszert a 술떡 (szulttok), ami rizsbor (막걸리/ mággolli) hozzáadásával készül, vagyis rizsboros édesség lehetne magyarul.
Viszont nem édesség a ttokpokki (떡볶이), magyarul leginkább a csípős rizsnudli megnevezés illik rá.
Ugyancsak sós étel a 떡국 (ttokgug). Ez egy leves, amiben laposra szeletelt formájú ttok van. Ez nekem leginkább a rizsgaluska leves megnevezést juttatja eszembe.

Mindezekről még eszembe jut a 만두 (mándu), amit szinte mindenki gombócnak fordít,
a Google is, pedig ez nem az. Bár szokták gőzöléssel is megfőzni, egyáltalán nem gőzgombóc. Leginkább a mi töltött derelyénkre hasonlít, abban is, hogy tésztája búzalisztből készül.
Minthogy ezt szinte mindenki ismeri, és frappáns magyar kifejezés nemigen van rá,
azt gondolom, a mándu kifejezéssel kellene illetni, éppúgy ahogy meghonosodott a kimcsi és a rámen megnevezés is.

Habár magyarul is fellelhető ma már ezeknek az ételeknek a mibenléte, esetenként még a receptje is, mindaz, amit leírtam egy vélemény; olyan valakié, aki némi rálátással meg tud ismerkedni az ételnevek mögött rejlő tartalommal is.

Hváng Dzsini

 

Hváng Dzsini (1506?-1544?), akiről az évek során több filmváltozat is készült,
a régi koreai irodalom legismertebb költőnője.
Főként azért tudunk róla, mert énekelve is terjedt néhány költeménye, a műfaj gyöngyszemeiként pedig több „sidzso” (시조) versét is megőrizte a koreai irodalom.

Életéről kevés hiteles adat maradt fenn, még születése és halála éve is csak becsült.
Biztosan tudni lehet róla, hogy kiszeng volt; és mert maradtak fenn művei, tudjuk,
hogy írt verseket.
Nagyon valószínű feltételezés, hogy különös szépségű és nagy műveltségű nő volt.

Ez a mozi egy 1986-os verzió Hváng Dzsini életéről.

A film regényes keretbe helyezi a róla elterjedt legendás történeteket,
emellett különböző helyzetekben felidézi két 3 soros versének két-két sorát.
Álljon hát itt ezekről némi ismeret, aminek Osváth Gábor – A koreai irodalom rövid története c. könyve az alapja.

A Csoszon-dinasztia népszerű versformája a lírai jellegű rövid vers, a sidzso a koreai klasszikus líra legnagyobb teljesítménye. Keletkezésének idejét a 14-15. század fordulójára teszik. A régi koreai lírában csúcspontot jelentő magas színvonalát és elterjedését a koreai nyelv sajátosságait hibátlanul tükröző írás, a hángül tette lehetővé.

A név (sidzso) jelentése „évszakok melódiája” vagy „alkalmi dal”, amely eredetileg egy dallamfajtát jelölt, tehát énekvers volt. Énekelt formájának igen lassú tempója európai fülnek meglehetősen szokatlan.

A koreai verselés nagyon ritkán használ sorvégi rímet, a koreai vers ütemes, ritmusát
a szótagszám adja. A 3 soros rövid vers, a sidzso is ennek felel meg.

A filmben megjelenő egyik vers koreai formája:

산(山)은 옛 산(山)이로되 물은 옛 물 아니로다
주야(晝夜)로 흐르니 옛 물이 있을 소냐
인걸(人傑)도 물과 같도다 가고 아니 오노매라

Látható, hogy egy-egy főnevet zárójelben kínai karakter is jelez, mindjárt az elején a „hegy” kínai formája található meg.

Az első két sor Osváth Gábor műfordításában:

A hegycsúcs: mint száz éve, de a patak nyughatatlan,
Szalad, szalad, folyik egyre, habja helyett habja kél.

(A feliratban ennél a versnél Osváth Gábor műfordítását használtam.)

A film szereplőinek és alkotóinak nevét az RR átírási rendszer szerint transzformáltam latin betűkre.

A filmet rendezte: Bae Chang Ho (배창호/ Be Csángho) 1953-

Forgatókönyv: Choe In Ho (최인호/ Csve Inho) 1945-2013

Zene: I Seong Jae (이성재/ I Szondzse)

 

A legfontosabb szereplők:

Hváng Dzsini:          Jang Mi Hui (장미희/ Csáng Mihi) 1958-

A cipőkészítő:          An Seong Gi (안성기/ Án Szangi) 1952-

Pjak Gjeszu:            Sin Il Ryong (신일룡/ Sin Iljon) 1948-2022

A bujkáló tudós:      Jeon Mu Son (전무송/ Csan Muszon) 1941-

(A filmet létrehozók általában még ma is alkotnak és játszanak, de már idősebb emberek, közülük van, aki már nem él.)

A film elérhető  innen

A felirat itt