2018. május 6., vasárnap

Segítség egy jó tolmács?


A gondolataim, amit most megosztani próbálok, nem is annyira a koreai nyelv tanulásának HOGYAN-járól, sokkal inkább a tanulás során szerzett TAPASZTALAT-ról szól.
Meglehet, ez a "meleg-víz feltalálása", számomra azonban nagyon jól jönnek ezek a "spanyol viasz"-os dolgok, gazdagodom általuk.

Na, persze nagyon is kapcsolódik a koreai nyelvhez, hiszen ennek kapcsán jöttem rá arra, hogy tolmácsolni úgy a legkönnyebb, és a célközönség is akkor jár a legjobban, ha a tolmács az idegen nyelvről az anyanyelvére közvetít.
Sokak számára, nyilván nem szükséges magyarázni, hogy miért. Magam miatt, és a gyengébbek kedvéért hasonlítsuk a nyelvtudást egy piramishoz.

A piramis legalján levő, legnagyobb területű résznek felel meg a passzív nyelvtudás, azaz az idegen nyelv olvasása, illetve megértése. A következő szelet az írásból történő fordítás. Ezt követi az idegen nyelvi beszédkészség, végül a csúcson az idegen anyanyelvű emberek normál, vagy gyorsabb beszédtempója esetén a nyelv pontos megértése.
Látszik talán, hogy miért ez a sorrend: ahogy haladunk felfelé, egyre kevesebb idő áll rendelkezésre a megértéshez.
Nem véletlenül mondta azt Lomb Kató, hogy van, aki nagyszerű műfordító, van, aki jól tanítja a nyelvet, és van, aki képes jól tolmácsolni, a legnagyobb igénybe vételnek pedig a szinkron tolmácsok vannak kitéve.
Visszatérve arra, hogy miért az anyanyelvünkre fordítás a könnyebb? Szerintem, mert ezen e nyelven tudjuk a legkönnyebben kifejezni magunkat, tehát a tolmácsolás így gördülékenyebb.

És akkor a koreai nyelvvel kapcsolatos tapasztalat:
Többször találkoztam egy fiatal koreai nővel, aki igazán jól tud magyarul.

Az első alkalommal magyarra fordított, és a jó tudása ellenére igencsak megküzdött a mi nyelvünkkel. - A magyar nyelv egy idegennek nagyon nehéz, mondom én, másokkal együtt.

A második alkalommal, egy rendezvényen ketten tolmácsoltak, egy magyar lány és ő. Ebben az esetben az volt a munkamegosztás, hogy a magyar lány koreairól magyarra fordított, a koreai tolmács pedig magyarról koreaira. Nagyon jól működött a dolog.

Alátámasztásul a magyar nyelv nehézségéről a másik "nyelv-szerelmem", a francia, a következőket mondja:

A magyar nyelv..."a 42 betűs, 14 magánhangzós ábc-jével, 12 igeidőjével, 35 féle igeragjával, az ékezetekkel, a szavak és a szókincs szinte végtelen számával (fordító megj: a magyar nyelv nagyon sok szinonimát használ), amelyek nincsenek rokonságban az indoeurópai nyelvekkel, mindig is nagy örömet jelentettek a nyelvészeknek." eddig az idézet. A folytatás pedig: de, a nyelvtanulóknak sok nehézséget okoz.
Forrás: 2018-04-05. Linternaute
.com (fordító megj: a harmadik legkeresettebb francia hírportál.)

["Avec son alphabet de 42 lettres dont 14 voyelles, ses 12 temps, ses 35 terminaisons verbales, ses accents, ses mots interminables et son vocabulaire sans aucune parenté avec les langues indo-européennes, le hongrois constitue depuis toujours un objet de délectation pour les linguistes."]

Ezek után pedig megsúgom, ha egy koreaival hoz össze a véletlen, és beszélni kezd hozzám, az első mondatom így hangzik (fonetikusan, körülbelül): Csoncsoni máre csuszejó, krocsiánümjon, csonün hán málszümdo morümnidá. Ez annyit tesz: Kérem, lassan beszéljen hozzám, mert különben egyetlen szót sem értek.
Ez persze túlzás, az első két szót, meg talán a szóáradat végét megértem. Na, de mi van középen?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése