A Samjin Co. angol osztálya

Szöul, 1995. Kim Jong Szam elnök újévi beszédében meghirdeti az új célokat, elsősorban is azt, hogy Dél-Korea a globalizáció útjára lép.

A Samjin Co. központjában a többi lenézett női alkalmazott között dolgozik három fiatal nő, Csájan, Juná és Borám. Középiskolai végzettségük van csak, ez tehát további ok arra, hogy a vállalat ranglétrájának alján rostokoljanak.
A cég lehetőséget kínál minden alkalmazottjának, aki legalább 600 pontot elér az „Angol nyelvvizsga a nemzetközi kommunikációhoz”, azaz a TOEIC elnevezésű megmérettetésen.

Csájan szemtanúja lesz annak, hogy a vállalat gyára az ipari szennyvizet egy közeli falu patakjába üríti. A három nő a cég által biztosított nyelvórákon megszerzett döcögő angoltudásával igyekszik a végére járni a részvénytársaság nemzetközi szintű korrupciójának.

A film rámutat arra is, hol mindenhol és mi mindenbe próbálják a globalizáció új fogalmát belegyömöszölni. Ennek talán a legviccesebb formája egy új karaoke terem szórólapja. Azt láthatjuk rajta „Megnyílt!  <Globális Karaoke>”
Őszintén szólva, elgondolkoztam mi is lehetne az, nem jutottam el értelmes jelentésig.
Mindenesetre, az akkori átlagembernek, de sok üzletembernek sincs még ismerete az új cél mibenlétéről, így megpróbálják kihasználni a lehetőséget azok, akik már egy hamarabb globalizálódó világban élnek.

A film egy izgalmas bűnügyi történet. Emellett a női egyenjogúságról szóló üzenet hordozója, de a komoly téma ellenére is színesíti egy finoman adagolt kedves humor.

A film rendezője: Lee Jong-pil (이종필) kiejtés: I Dzsong Pil

A főszerepekben:

I Csájan: Go Ah-sung (고아성) kiejtés: Go Á Szang

Csang Juná: Esom (이솜) kiejtés: I Szom

Sim Borám: Park Hye-soo (박혜수) kiejtés: Pák Hje Szu

 

Ha látni is szeretnéd, itt

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.