Csoszon származási rendszere

A Koreai-félszigeten a különböző államalakulatokban több ezer éven át jelen volt
a „származási rendszer”, társadalmilag az 1392-1910 közötti Csoszon se nagyon változott. A késő Csoszon-kor elhozta az un. „remete királyság” idejét,
a Koreai-félsziget megrekedt a feudalizmusnál.

A „származási rendszer” (신분제도/ sinbun dzsedo) egy eredet szerinti osztálytagozódás, amelyben az ember helyzete már születésekor meghatározódott.
Az osztályok között nehéz volt az átjárás, de bizonyos esetekben előfordulhatott emelkedés és süllyedés, utóbbi gyakrabban.
Jellemző példa a süllyedésre a bűnt elkövetők rabszolgasorsra ítélése. Sokszor ábrázolt eset, hogy a bűnös vagy annak kikiáltott embert – pl. felségsértés miatt – nem kivégzik,
hanem rabszolgává teszik.
Nagyon ritkán pedig – különleges érdemek alapján – előrébb juthatott még egy rabszolga is.

A sinbun (신분) szó jelentései: státusz, helyzet, pozíció, beosztás, rang, eredet, származás, identitás, hovatartozás.
A kifejezés második része, a dzsedo (제도) jelentése: rendszer.

A „jáng/cshan” (양천)-nak is hívott rendszer ábrája:

Ebben az esetben a 양 azt jelenti: érdemleges, a 양인 érdemleges ember.
A 천 jelentése: alantas, a 천인 alantas, alárendelt ember.

Az érdemlegesek közé a nemesek, a középosztály és a közemberek tartoztak.
A középosztály orvosokból, asztrológusokból, tolmácsokból, festőkből, alacsonyabb rangú hivatalnokokból állt. A legnépesebb réteg a közembereké volt, parasztok, kereskedők, kézművesek tartoztak ide.
Az alantasok rétegébe sorolták a rabszolgákat (többféle rabszolga volt) és a képen legutoljára ábrázolt hentes-mészárosokat, de például a kiszengeket is.
Ez utóbbi létnek voltak fokozatai is. Feljebbvaló kiszeng volt, aki kizárólag egy nemes úrhoz tartozott; alábbvaló a gésa módra, csak szórakoztató kiszeng; az örömlánynak pedig legalul volt a helye.
Voltak még foglalkozások, aminek művelői szintén a társadalom alján helyezkedtek el,
az utcai komédiások, például.

Habár ma már Dél-Koreában is használják a „kaszt” szót az angol „caste” hángülre konvertálásával (카스트 / kászt), történelmileg a „származási rendszer”, a „sinbun dzsedo” a hiteles kifejezés, már csak azért is, mert a „kaszt” szó meghonosodása a 20. század végére tehető.