A történetet
„web-speciális” sorozatban (a részek önálló történetek) mutatták be
2023 végén.
A történelmi ihletésű,
kosztümös darab a 16. század első felébe viszi a nézőt.
Egy nemesi család és egy alantas származású, de remek ételeket készítő szakács meséjét
mondja el. A végkifejletben megjelenik a ma is létező, nemzeti kincsként
őrzött receptkönyv, amelynek címe: Elsőrendű étkezési kultúra módjai
(수운잡방/ Szuun csápbáng).
Bár a cím nekünk azt sugallhatja, hogy csak ételkészítésről van szó,
a könyv
nagyon jelentős része alkoholos italok elkészítésének módszereit írja le.
Összefoglalja a kor étel- és alkoholkészítését, a hagyományos receptek
megőrződtek
az utókor számára, mivel a receptkönyv fennmaradt.
Szokásomhoz híven, most
is utánanéztem a történeti háttérnek.
Ahogy más is gondolja, a meseszövés eltér a pontos történeti leírásoktól,
de ez mit sem von le a tévésorozat-rész
értékéből.
Akkor, a
korabeli dolgokról:
Valóban létezett egy ilyen Kim család, az apa, Kim Hjoro (1454-1534)
tudós nemesember
volt.
A tévésorozat-rész a családot Gvángszán Kim klán a Jeán-ágból néven említi,
a
történetírás is így tartja számon.
A klán alapítója az apa, Kim Hjoro, aki Ándongban telepedett le. A „jeán”
szó beköltöző, betelepülő jelentésű, innen a megkülönböztető név.
Kim Hjorónak 2 fia volt, Kim Jan (1487-1544) és Kim Ju
(1491-1555).
Kim Jan, az idősebb, többféle
hivatali pozíciót töltött be, kormányzó is volt.
Kim Júról azt lehet tudni, hogy a 3 szintű közszolgálati vizsga első szintjét
teljesítette,
de a második nem sikerült neki. Harmadiknak a katonai vizsgával próbálkozott.
Annak ellenére vallott kudarcot, hogy – a leírások szerint – jeleskedett
a harcművészekben és kiváló íjász volt. Ekkor visszatért a szülőfalujába, a
szüleiről gondoskodott és csendes tudósi életet élt. Elkezdte írni a
receptkönyvet, és 1541-ben Ándong Ocsan falujában felépítette a pavilont, amely
az ő írói nevét viseli.
A pavilon ma is áll Ándongban, habár eredeti helyéről
úgy 20 km-rel távolabbra
vitték át az Ándongi-gát építése miatt.
 |
| Kim Ju 1541-ben épített pavilonja, Ándong, Nemeslelkű falu |
A receptkönyvet Kim Ju unokája, Kim Rjang (1577-1641) folytatta és fejezte be.
A leszármazottak jeles tudósok voltak, a receptkönyv ételkultúrájának ápolása
hagyomány lett, korunkban is folytatják.
A tévésorozat rendezőnője: Choi Yeon-soo (최연수 /Csve Janszu)
A főbb szerepekben:
Yoon San-ha (윤산하/ Jun Szánhá) Kim Ju
Kim Kang-min (김강민/
Kim Kángmin) Gjeám
Baek Sung-hyun (백성현/
Bek Szangjan) Kim
Jan
Kang Shin-il (강신일/
Káng Sinil) Kim
Hjoro
Ha szeretnéd látni: itt
A felirat: innen
A történetben fontos
szerepet kap a származási rendszer, aki kíváncsi erre is,
kattintson: ide
Köszönöm, letöltöttem.
VálaszTörlésKedves Dorina!Ma letöltöttem filmet és a felirataikat.Köszönöm szépen.Paggy
VálaszTörlés2 filmet, szám lemaradt.Bocsánat.
VálaszTörlésKedves Paggy! Örülök, hogy jelentkeztél, szívesen mindent.
TörlésKedves Dorina! Köszönöm a fordítást, a filmet és a részletes kiegészítéseket is. Kellemes és hasznos kikapcsolódás volt. A két főszereplő bájos és tehetséges fiatal. Emellett jó volt elmerülni a kort idéző díszletek, jelmezek hangulatában is.
VálaszTörlésÚj ismeret a receptkönyv története. Tanulságos a származási rendszer szempontjából, hogy egy előkelő férfi efféle dologgal is foglalkozott kora etikai felfogásával ellenkezve.
Köszönöm, ismét szórakozva tanultam valami újat!
Kedves Mikaz! Örülök, hogy tetszett, és annak is, hogy értékelted az eddig nem tudott dolgokról azt a némi ismertet, amit sikerült megtalálnom. A történet számomra is kellemes kikapcsolódás volt, az új és szokatlan ismeretet a 16. századi Csoszonról pedig értékesnek tartottam.
TörlésKedves Dorina!
VálaszTörlésMegörültem annak, hogy a jóvoltodból egy kosztümös kisfilmet nézhetek meg. Bevallom, hogy komolyabb feldolgozásra számítottam, mivel olvastam, hogy a film alapja egy létező, nemzeti kincsként őrzött receptköny. Számomra kissé erőltetettnek tűnt a cukiskodó BL-vonal, ami sajnos lerontotta az élvezetet. Ettől függetlenül köszönöm a munkádat, jó volt újra a Csoszon-korban járni.
Kedves Biri!
TörlésAmennyiben a BL-vonal alatt azt érted, amikor találgatásba bocsátkozik a buddhista templomba tanulni elvonult egyik nemes a társai előtt, én sem éreztem szükségesnek. Viszont mindig van olyan ember, aki világnézetéből eredő feltételezéseit tényként adja elő, a filmben is ez történt, hisz „egy nemes férfinek még a konyha közelébe sem szabad menni”, mondja a filmbeli apa is. Gondolom, a forgatókönyv írójának valami ütős dolgot kellett kitalálni, mivel a cselekmény helyszínének változni kellett.
Szerintem egyébként, bár a két főszereplő fiatal férfi, igazából az ételekhez és készítésükhöz viszonyultak szinte szerelemmel. Adott egy nemes ifjú, akit enyhén és kevésbé enyhén hivatali életpályára próbál a családja irányítani, annak ellenére, hogy kora gyermekkorától a finomságok vonzzák, megpróbál ennek eleget tenni. Ő hasonlít természetében jobban az apjára. Az apa a filmben is, a valóságban is fiatalon sok évet töltött el buddhista templomban, majd visszavonult tudósi életet élt. Talán nem véletlen, hogy a valóban élt apának az akkori kor szerint szokatlanul késői életkorban születtek a gyermekei. Mind a filmben, mind a valóságban az elsőszülött fiú töltött be esetenként fontos hivatalokat.
A másik főszereplő kitalált karakter, akinek életcélja és élete az ételkészítés körül forog, az emberek finom ételekkel jóllakatása akár forró szenvedélynek is mondható.
Egy kérdés felmerült bennem a valódi Kim Ju kapcsán. Mégpedig az, hogy valóban főzött-e saját kezűleg? Felépített pavilonjában jól tartott mindenkit, de – feltételezésem szerint – ott sokan készítették az ételt a felügyelete mellett, hasonlóképp, mint ahogy manapság egy konyhafőnök (séf) teszi. És hát, ahogy egy séfnek, neki is jól kellett ismernie a recepteket, amiket azután összegyűjtve lejegyzett.
Annak örülök, hogy a film azért tetszett, szívesen a fordítást.
Kedves Dorina! De örülök, hogy a dráma specialok közül pont ezt szemelted ki fordításra. Már láttam korábban angol felirattal, most megnéztem az általad készített magyarral is, és így is teszem el, mert jó lesz ezt máskor is elővenni. Egyszerű történet, amely szórakoztat és kikapcsol, ugyanakkor mondanivalója és tartalma is van. Köszönet a kiegészítésekért, amelyek hasonló módon tesznek hozzá, ahogy a fűszerek az ételekhez.
VálaszTörlésKedves Kati! Igazán stílszerű hasonlatot találtál egy ételekről szóló film kiegészítésének jellemzésére, tetszett.
TörlésÖrülök én is, hogy találkozhattam a Csoszon-kor ilyen vetületű megjelenítésével is, érdekes volt továbbá megtalálni azokat az ismereteket, amelyekkel kicsit kitágíthattam, kiegészíthettem a film által bemutatottakat.
Szívesen ezt is, és a fordítást is.