Az író több
irányból kaphatott ihletet a történet létrehozására. Lehetett ezek egyike
Rubens 1617 körüli „Férfi hánbokban” c. krétarajza.
A leglényegesebb azonban a koreai történetírás talán legnagyobb titka, Csáng
Jangsil - Szedzsong király zseniális tudósa – nyom nélküli eltűnése az 1442
utáni történelmi feljegyzésekből. Azon kívül, hogy a Szedzsong király
gyaloghintójával történt baleset után súlyos büntetésre ítélték, de a király
mérsékelte a botütések számát, ekkortól sem további sorsáról, sem róla többet
nem tudunk.
Csáng Jangsil rendkívüli élete, feltalálói zsenialitása, továbbá, hogy nincs
feljegyzés arról, mi történt vele 1442 után, rendkívül alkalmas a meseszövésre.
A film
egy történelmi fantasy, ami
műfajából következően különleges kalandokat jelenít meg egyes történelmi
eseményekkel körítve, ezért teljes történelmi pontosságot senki ne keressen
benne.
Érdekes elgondolással bonyolódik a történet, ahogy a keleti és a nyugati
kultúra 15. századi összekapcsolódását jeleníti meg.
Engem
kíváncsivá tett a film azért is, mert MI segítségével készült, nem valódi
díszletekkel és színészekkel jött létre. A hangjukat szinkronszínészek adták
hozzá, mint ahogy a mozifilm méretű animációs alkotásoknál is szokás.
Úgy tűnik,
vannak már a világban ilyen kísérletek. A film érdekes volt számomra, mégis azt remélem, megmaradnak a fantasy műfajánál az MI-vel készült filmek.
A témáról érdekes még, hogy a történet 2025-ben musical formában is megjelent és sikerrel játszották 2026 márciusáig Szöulban.
Ha valaki szeretné megnézni, megtalálja magyar felirattal Itt
Rubens krétarajza:
Kedves Dorina!
VálaszTörlésÉrdekes filmet választottál. Még nem láttam MI-vel készült filmet, így ez már önmagában is felkeltette az érdeklődésemet. Maga a téma valóban nem elemezhető történelmi összefüggéseiben, hisz az elképzelésben vannak olyan időbeli csúszások, amelyek ezt eleve kizárják. ( Pl. a Szent Péter Bazilika ábrázolása, Leonardo és Rubens személyes kapcsolata, stb.)
Viszont az tény, hogy Jang Yeong-sil-t Korea da Vincijeként emlegetik, valószínűleg jogosan.
A film nagyon jó minőségben ábrázol minden apró részletet, gyönyörűek a díszletek, a jelmezek és a táj is. Ami egy idő után mégis kiábrándító, hogy az emberek nem tudják pótolni a valódi szereplők színészi játékát, nem hitelesek, inkább meseszerű figurák. A valódi érzelmeket nem tudja kifejezni a mesterséges intelligencia, csak alapvető jelzéseket használ. Pl. a filmbeli tudós mindig sír, ha fájdalom éri. Valódi koreai filmben ez a legritkább. Számtalan eszközzel; testbeszéddel, mimikával, stb. alkotnak a színészek, de a gyengeség ilyen megnyilvánulásával nagyon ritkán élnek.
Az viszont üdítő volt, hogy igazi színészek voltak a szinkronhangok és nagyon szép dalokat is hallhattunk.
Még kiemelném a két kultúra párhuzamára vonatkozó megfigyelésemet, ami nyilván tudatos volt az író-rendező részéről. A csoszoni királyságban a hatalmasabb Ming uralkodó tiltása miatt kellett "eltüntetni" a tudóst. Ugyanígy az európai világban a Római Pápa tiltotta a haladás szellemének terjedését. Ezért kellett a reneszánsz Firenzébe menekíteni a tudóst, ahol viszont jellemző módon a haditechnikai újítása volt a legkelendőbb.
De aztán ennyiben ki is merül a film üzenete.
Kedves Dorina! Nagyon jó megoldás volt a feliratok kitakarása a magyar felirattal. Élvezhető így, és természetesen a felirat minősége is a tőled megszokott precíz, szép szöveg.
A film megoldásai szépek, érdekesek, látványosak. De azért bízom benne, hogy a technika nem írja felül a valódi filmek világát. Jó, ha megmarad egy eszközként, ami segíti a minőségi filmek készítését.
Köszönöm, érdekes kalandozás volt!
Kedves Mikaz! Nagyon kíváncsi voltam a véleményedre, azért is, mert kalandozás volt számomra, még én sem láttam MI-vel készült filmet. Teljesen egyetértek a meglátásaiddal, mint általában. Számomra sem helyettesíti a színészekkel készült filmet egy ilyen alkotás, viszont a téma érdekelt, és ezt az igényemet kielégítette. Ahogy írtam is, remélem, hogy nem szorítja ki a jövőben sem a valós szereplőkkel készített filmeket az MI.
TörlésKedves Dorina, tanulságokkal teli filmélményt szereztél! Elöljáróban meg kell említenem, hogy már a film megtekintését megelőzően is voltak határozott fenntartásaim a mesterséges intelligenciával kapcsolatban általában, de a filmkészítés témájában is. Hogy miért néztem meg a filmet mégis? Két okból: érdekelt a történet, és a munkádat sem szerettem volna figyelmen kívül hagyni. Az utóbbi most sem okozott csalódást, a megszokott, magas színvonalú feliratnak örülhettem.
VálaszTörlésA történet fikció mivolta nem okozott gondot, hiszen számos fikciókra épülő koreai filmet és sorozatot néztem már élvezettel a múltban, sőt vannak köztük kedvenceim is. Ilyen például a Painter of the Wind, amelyben a kiindulópont sem hiteles, majd számos kisebb esemény sem az, összességében véleményem szerint a dorama mégis több hasznot hajt, mint amennyi kárt okoz, nem beszélve a vitathatatlanul nagyszerű színészi alakításokról, amelyek feledtetik a nézővel, hogy nem dokumetarista alapú alkotást lát.
És itt érkezem meg ahhoz a ponthoz, amely a Painterrel szemben fájóan hiányzik a Man in Hanbok c. műből: az ember.
Kedves Cinke! Örülök, hogy leírtad az észrevételeidet Te is, kíváncsi voltam rá. Párszor itt már leírtam így-úgy, hogy nem igazán győzött meg az MI használata filmek esetén. Számomra is a színészi alakítások hiányoztak. De ilyen összesűrített formában Te határoztad meg legjobban, hogy mit hiányolunk: valóban az embert. Gratulálok az esszenciális utolsó mondatodhoz, telitalálat.
Törlés