Kis pihenő egy kemény fordítás közben...

Aki megfordult a blogban, láthatta, hogy a "The Negotiation/Túsztárgyalás" c. film feliratát fordítom éppen. Közeledem a végéhez, de nagyon sok táblából áll (kb.1800 körül lesz) és nem is könnyű szöveg, ezért pihenésképpen, kicsit kitekintgettem.
Egy kicsit lazább filmet kerestem. Egy régebbi filmre, a benne elhangzott dal miatt figyeltem fel. Kiderült, hogy a film fordítását más már tervbe vette. A film címe 카라, magyarul Kála.
Igen, a virág neve a cím, és a film 1999-es.

A filmmel ismerkedni itt lehet:   https://birikorea.blogspot.com/2018/12/calla.html

Miután megnéztem a filmet felirat nélkül, a dal újra a fülembe mászott, ezért lefordítottam annak eredeti francia szövegét. ⏩⏩ Elena

A dal a "Je m'appelle Hélèn". A nekem kedves változat linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=OrBjkXziXnw

Gyakran előfordul, hogy régen hallott, népszerű dalok örvendeztetnek meg egy koreai filmben vagy sorozatban. Emellett sokszor csodálkozom rá általam nem ismert dolgokra.
Ilyen volt például, amikor rájöttem, hogy Bruce Willis remekül énekel (énekelt?). 
Az egyik, közelmúltban magyar felirattal is megnézhető sorozatban megjelent két dalról írok.
Akit érdekel a
Bruce Willis előadásában felvett ⏩Save the last dance for my,
vagy a Carla Bruni által fémjelzett ⏩Stand by your man,
elérheti   itt

Gjongdzsu

A film egy olyan szerelem történetét követi nyomon, amely szomorúságok idején születik.
Csve Hjan pekingi professzor visszatér Dél-Koreába, hogy lerója tiszteletét egy régi barátja temetésén.
A szertartás után azonban nem indul rögtön vissza, fogva tartják a szülőföld emlékei. Gjongdzsuba megy, a barátaival ott töltött régi nap benyomásait követve.
Látogatása során több különös dologgal kerül szembe, és az ott eltöltött idő alatt megismerkedik a régi teaház új tulajdonosával, aki örvénylő érzelmeket indít el a férfi szívében.

Gjongdzsu város a Koreai félsziget délkeleti részén található, és Dél-Korea egyik legrégebb óta fennálló települése.
Már Silla idején létezett, ekkor Güm-szong (금성Arany város) volt a neve. Fennállásának több mint másfélezer éve alatt többször váltották a nevét, Güm-szong mellett nevezték Te-gjongnak, Tong-gjongnak, mielőtt Gjongdzsu lett belőle.
Előbbiek okán nagyon sok „nemzeti kincs”-e van, és sok buddhista temploma. Ezek közül az egyik leghíresebb a világörökség részét is képező Pulgugszá buddhista kolostor. A templom nevének jelentése: Buddha országának temploma (Pul-gug-szá)
A Gjongdzsu környéki nagy kiterjedésű nemzeti park szépségei és a teaültetvények ugyancsak híresek. Erről sem feledkezik meg a film. Fontos szerepet játszik a tea, különösen a „sárga tea”, a ”hvángtsá” (황차), ami a tealevelek sárga színéről kapta a nevét.

A filmet 2014-ben mutatták be, a tavalyi „Koreai Filmfesztivál” során vetítették, de csak angol felirattal.

Talán van, aki szeretné megnézni magyarul.

Ha látni is szeretnéd: itt

 

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben. 

Csupán ez az én világom

A film a "Rainman/Esőember" című maradandó értékű amerikai filmhez hasonlóan, és mégis másként dolgozza fel az autizmust. Aki látta a Dustin Hoffman által megszemélyesített autista fivért, bizonyára emlékszik a mozira.
A koreai filmben három főszereplő szenzációs alakítását láthatjuk.

A két méltán híres színészről
윤여정 Youn Yuh-jung /kiejtése: Jun Jadzsan/ az anya szerepében
이병헌 Lee Byung-hun /kiejtése: I Bjanhan/ az idősebb fiú szerepében
tudjuk, hogy szinte bármit el tudnak játszani.

박정민 Park Jung-min /kiejtése: Pák Dzsammin/, az autista Dzsinte megformálója azonban, számomra, nagyon kellemes meglepetés volt. Nagyszerűnek találtam.
Valamelyik koreai cikkben azt olvastam, hogy nagyon lelkiismeretesen készült a figura eljátszására, 6 hónapon keresztül tanulmányozta egy intézetben az autisták viselkedésformáját, emellett zongoraleckéket vett, hogy valósághű legyen a zongoránál a kéztartása.

A filmbeli Dzsinte egy "savant szindrómás" autista fiú, aki a szindrómának megfelelően, zseniális zongorista.
A "savant szindróma" egy eddig nem ismert koreai szó volt számomra.
A szó: 서번트 (kiejtése: szabantü) és a francia "savant" (kiejtése: szávan') koreai nyelvre átültetett formája. A "savant szindróma", ami egy formája az autizmusnak, a francia szó jelentéséből kapta a megnevezést. Azt jelenti: tudós, vagy valamilyen dolognak a szakértője.
Az autizmusnál ebbe a csoportba tartozó emberek valamilyen területen, jellemzően művészetben, zseniálisak. Zenei területen leggyakrabban zongoristák kapják a betegségük egyéb jellemzői mellé ezt a talentumot.
A dél-koreai orvostudomány az autizmust 3 alfajra osztja: első fokú, másodfokú, és harmadfokú autizmusra. A "savant szindrómás" autista a harmadfokú csoportba tartozik.
A filmben Dzsinte betegségét néha így is nevezik.
A fordításban igyekszem kerülni ezeket a szakszavakat, főként az érthetőség kedvéért.

Talán van, aki kedvet kapott a filmhez.


Ha látni is szeretnéd: itt

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.