2021. január 9., szombat

Bángdzsá története

 

A film 18 éven felüli besorolású, tehát felnőtteknek szól.

2010-ben jelent meg, közel 3 millióan váltottak rá jegyet.
Két dolog miatt figyeltem fel rá, az egyik, hogy az eredeti Csun Hjáng legendát megcsavarja, így a film cím- és férfi főszereplője Bángdzsá, a szolga.
A másik
Gim Ju-hyeok (
주혁/ kiejtés: Kim Csu Hjak) színész volt,
akire a híres koreai orvos, Heo Jun (
허준/ kiejtés: Ha Dzsun) életéről szóló hosszú, mégis érdekes, 2013-as történelmi sorozatban figyeltem fel.
A színész 2017-ben autóbalesetben meghalt, és ahogy sokszor történik, halála után, mostanában kezdik becsülni színészi munkáját.
 
Az eredeti legenda alapja Szukcsong király uralkodása idején, a 17. és 18. század fordulója körül történik.
A história dióhéjban: A szép Csun Hjáng és egy fiatal nemes egymásba szeret.
Megszűnik a fiatalúr apjának az előjárósága, őmaga pedig a hivatalnoki vizsga miatt
a fővárosba megy, azonban megígéri, hogy visszatér Csun Hjánghoz.
Az új kormányzó szemet vet a lányra, azonban az a retorziók ellenére sem áll kötélnek. A fiatalúr a király titkos kivizsgálójaként tér vissza, és megbünteti
a hatalmával visszaélő hivatalnokot, a szerelmesek pedig egymáséi lesznek.
A történet boldog véget ér.
 
Egyes megjelenő dolgok alapján, a mostani mozi történési idejét a 19. századra, az 1800-as évek első harmada-közepe tájára lehet tenni.
Ilyen pl. a gyümölcsital készítésére elhangzó utasítás a filmben. Ezt az italt
1828. után kezdték fogyasztani nyáron, tea helyett.
A cselekmény tehát a Csoszon-kor leszálló ágának idejére tehető.
Főként a nemesek korrupciója, elkorcsosulása és erkölcsi tartásuk mélyre süllyedése jelenik meg a filmben.
Ami a sztorit alakítja és mozgatja, az a féltékenység és Csun Hjáng ingadozása
a szerelem és a magasabb rangba kerülés között.

Egy koreai blogban (feltehetően nő volt a blogger) olvastam a következőt:
A filmet megnézte 3 millió férfi, mert kíváncsiak voltak a színésznő
szép arcára és testére.
(Megjegyezem, a színésznő valóban nagyon szép és az alakja-teste is tökéletes.)
Majd így folytatja: Én is megnéztem a filmet, a férfitestet is, tökéletes az alakja
a Bángdzsát alakító színésznek.
Egyébként a bejegyzést író összegezve jónak ítélte a filmet.
 
Azt gondolom egy valamit célszerű megmagyaráznom. Az egyik jelenetben előfordul
a pernahajder szó. Fordításom koreai felirat és az elhangzó beszéd alapján készült, egyértelmű, hogy ez a szó szerepel.
Miután a filmben, autentikusan, a 200 évvel ezelőtti nyelvezetet használják,
egész biztos, hogy nem az angol feliratban szereplő „gengszter”–t mondják
a szereplők.
Viszont feltehetően, ilyen vetületben nem mindenki ismeri a pernahajder szót.
Nos, a cselekmény idején, Magyarországon is léteztek „betyárok és pernahajderek”.
Velük szemben, a törvény oldaláról a „perzekutorok, pandúrok” álltak.
Ugyanakkor azt gondolom, mivel akkoriban a kereskedők lenézett réteg volt,
így beszéltek róluk, itt azért jött a történetíró nyelvére ez a szó.
 
Aki kíváncsi némi kiegészítésre, talál itt még.

A film rendezője és a forgatókönyv: 김대우/ Gim Dae-u

A film forgatókönyve 2010-ben megkapta „Busan Filmkritikusok Egyesületének Díja" kitüntetést, ezen felül a mozit a 3 legjobb közé válogatták.

A film szereplői:

주혁/ Gim Ju-hyeok: Bángdzsá

류승범/ Ryu Seung-beom: Monjon

조여정/ Jo Yeo-jeong: Csunhjáng

오달수/ O Dal-su: Má úr

김성령/ Gim Seong-Ryeong: Volme, Csunhjáng anyja

(A bejegyzésben minden valós személy neve RR átírási szabály szerint szerepel.)


Aki látni is szeretné: itt  

Egy ideig a felirat is elérhető: innen

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.


Két téma a „Bángdzsá..." mozihoz

 

Talán nem csak nekem, másnak is érdekes a történetben szereplő két Csoszon-kori pozíció, a kormányzó és a pénzügyi prefektus fogalma.

A kormányzói rang neve (kiejtés: száto), a pénzügyi hivatalt pedig
a
호방(kiejtés: hobáng) kifejezés jelenti.

Abban a korban minden magasabb pozíciót közvetlenül a királytól kaptak a tisztségviselők, a „száto” is ilyen rang volt.
Egy közigazgatási területnek volt a feje, s miután nem választották szét a hatalmi ágakat, az általános ügyeken kívül a katonai és igazságszolgáltatási feladatok is a hatáskörébe tartoztak.
Mintegy teljhatalmú úrként regnált a számára kijelölt helyi régióban,
ezért nevezhető leginkább kormányzónak.
6 hivatal (6
) segítette a működését, ezek egyike a „hobáng”, ami a pénzügyekkel, adóbeszedéssel foglalkozott.
A hivatalok vezetői, természetszerűen, a kormányzó alárendeltjei voltak.

Koreai források azt mondják, hogy bár a filmekben mindig régi katonai egyenruhát viselnek a kormányzók, ez történelmileg nem igaz.
A szórakoztató műfajban megjelenő katonai egyenruhát a
병방 (kiejtés: pjanbáng), azaz a 6 részleg egyikének, a katonai ügyek hivatalának vezetője viselte.
Gondolom, az egyenruha mutatóssága az oka a „történelmi tévedés”-nek.

 

A másik érdekesség, hogy kapcsolódik a filmhez egy híres koreai festő,
Kim Hong Do (
김홍도), aki 1745-1806-ig élt és a 18. század második felében alkotott.
Képeinek témája széleskörű, és az utókor örömére nagyon sokszor megörökítette az emberek életét, helyzetét, nemegyszer humoros formában.
A leghíresebb képe a „Birkózás"/ „Sirüm" (
씨름), ami egy jellegzetesen koreai formája a birkózó sportnak.
Meglehetősen sok erotikus képe is fennmaradt, egyik-másik már a pornográfia határát súrolja.
Az egyik ilyen képét használták a "Bángdzsá története" (
방자전), angol címen "The Servant" film egyik plakátjának beállításához.

A művészről és képeiről készült az alábbi klip. Az első kép a festőt ábrázolja, a videó végén felbukkanó férfi ugyancsak ő, az alkotás önarckép.


 

2021. január 4., hétfő

2021.

Egy koreai TV csatorna, ez: , érdekes videóval kívánt boldog új évet a nézőinek.

Nekem tetszett, talán van még, aki úgy gondolja, érdemes megnéznie.
Elkészítettem a magyar feliratot hozzá. 

A videó: