2023. július 20., csütörtök

Ttok, egy kedvenc koreai étel

A - ugyan a magyar emberek ttok"-nak ejtik, valójában annak kiejtése inkább ttak - 
egy koreai ételfajta.
A Hváng Dzsini fordítása közben ismét elém került, bár legelőször akkor találkoztam vele, amikor a koreai nyelvvel még csak ismerkedni kezdtem. Egy feliratban láttam meg, ahol „rizssüti”-nek fordították. Vártam is egy süteményt, de bizony nem az került elő. Azóta is találkozom ilyen fordítással, de már nem mindenhol. (Sajnálatos módon a Google fordítója is rizstortát ad ki magyarul.)
A mostani filmben „gettak” (
개떡) formában jelent meg, és egy árpából, hasonló eljárással készült ételt jelentett, ami a szegények túlélési eledele volt. Itt a (ge)
nem kutyára, hanem szegényre, vagy hamisítványra utal.

Miért helytelen minden „ttok” esetében a rizssüti, vagy rizstorta használata?

Azért, mert a „ttok” egy gyűjtőfogalma azoknak az ételeknek, amelyek ebbe a kategóriába tartozó eljárással készülnek.
Így az un. ragacsos rizs (
찹쌀 / csábsszál), a főként nem ragacsos rizs
(
멥쌀 / mebsszál), valamint más gabonafélék őrleményéből különféle módokon, úgymint párolással, vízben főzéssel, olajban sütéssel, stb. előállított ételeket jelenti.
A „ragacsos rizs” egy rövidszemű, ízletes, magas keményítőtartalmú ázsiai rizsfajta,
a „nem ragacsos rizs” pedig egy nagy amilóztartalmú rizs.

Igaz, hogy sokféle desszert, vagy piacokon árult édes étel készül belőle, de vannak nem süteményszerű „ttok” ételek is.

Nem sorolom fel a különféle desszerteket, de a gömbölyű (gombóc) formájú
경단
(kjandán) egy finom édesség, leginkább rizsgolyócska lehetne a fordítása.
Érdekes desszert a
술떡 (szulttok), ami rizsbor (막걸리/ mággolli) hozzáadásával készül, vagyis rizsboros édesség lehetne magyarul.
Viszont nem édesség a ttokpokki (
떡볶이), magyarul leginkább a csípős rizsnudli megnevezés illik rá.
Ugyancsak sós étel a
떡국 (ttokgug). Ez egy leves, amiben laposra szeletelt formájú ttok van. Ez nekem leginkább a rizsgaluska leves megnevezést juttatja eszembe.

Mindezekről még eszembe jut a 만두 (mándu), amit szinte mindenki gombócnak fordít,
a Google is, pedig ez nem az. Bár szokták gőzöléssel is megfőzni, egyáltalán nem gőzgombóc. Leginkább a mi töltött derelyénkre hasonlít, abban is, hogy tésztája búzalisztből készül.
Minthogy ezt szinte mindenki ismeri, és frappáns magyar kifejezés nemigen van rá,
azt gondolom, a mándu kifejezéssel kellene illetni, éppúgy ahogy meghonosodott a kimcsi és a rámen megnevezés is.

Habár magyarul is fellelhető ma már ezeknek az ételeknek a mibenléte, esetenként még a receptje is, mindaz, amit leírtam egy vélemény; olyan valakié, aki némi rálátással meg tud ismerkedni az ételnevek mögött rejlő tartalommal is.

2023. június 16., péntek

Hváng Dzsini

 

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh73b9t1hrEiz0TtXtTyrFwhEPdDYCEiA2RclQOORH_Gy74FMKh3euA7NG9tvmIH8hf1wcFw61C3O1TMrUdPjbFbQbRZSZbsRIbHZKpAPkrP32ArGDEyuZgDKShTFc20U0gXYGUfL0UrBz63a9UyYN74xb_OfUzXHVXQvxybqqZqqmuuw/s1600/Hv%C3%A1ng%20Dzsini.jpg

Hváng Dzsini (1506?-1544?), akiről az évek során több filmváltozat is készült,
a régi koreai irodalom legismertebb költőnője.
Főként azért tudunk róla, mert énekelve is terjedt néhány költeménye, a műfaj gyöngyszemeiként pedig több „sidzso” (시조) versét is megőrizte a koreai irodalom.

Életéről kevés hiteles adat maradt fenn, még születése és halála éve is csak becsült.
Biztosan tudni lehet róla, hogy kiszeng volt; és mert maradtak fenn művei, tudjuk,
hogy írt verseket.
Nagyon valószínű feltételezés, hogy különös szépségű és nagy műveltségű nő volt.

Ez a mozi egy 1986-os verzió Hváng Dzsini életéről.

A film regényes keretbe helyezi a róla elterjedt legendás történeteket,
emellett különböző helyzetekben felidézi két 3 soros versének két-két sorát.
Álljon hát itt ezekről némi ismeret, aminek Osváth Gábor – A koreai irodalom rövid története c. könyve az alapja.

A Csoszon-dinasztia népszerű versformája a lírai jellegű rövid vers, a sidzso a koreai klasszikus líra legnagyobb teljesítménye. Keletkezésének idejét a 14-15. század fordulójára teszik. A régi koreai lírában csúcspontot jelentő magas színvonalát és elterjedését a koreai nyelv sajátosságait hibátlanul tükröző írás, a hángül tette lehetővé.

A név (sidzso) jelentése „évszakok melódiája” vagy „alkalmi dal”, amely eredetileg egy dallamfajtát jelölt, tehát énekvers volt. Énekelt formájának igen lassú tempója európai fülnek meglehetősen szokatlan.

A koreai verselés nagyon ritkán használ sorvégi rímet, a koreai vers ütemes, ritmusát
a szótagszám adja. A 3 soros rövid vers, a sidzso is ennek felel meg.

A filmben megjelenő egyik vers koreai formája:

() ()이로되 물은 아니로다
주야(晝夜) 흐르니 물이 있을 소냐
인걸(人傑) 물과 같도다 가고 아니 오노매라

Látható, hogy egy-egy főnevet zárójelben kínai karakter is jelez, mindjárt az elején a „hegy” kínai formája található meg.

Az első két sor Osváth Gábor műfordításában:

A hegycsúcs: mint száz éve, de a patak nyughatatlan,
Szalad, szalad, folyik egyre, habja helyett habja kél.

(A feliratban ennél a versnél Osváth Gábor műfordítását használtam.)

A film szereplőinek és alkotóinak nevét az RR átírási rendszer szerint transzformáltam latin betűkre.

A filmet rendezte: Bae Chang Ho (배창호/ Be Csángho) 1953-

Forgatókönyv: Choe In Ho (최인호/ Csve Inho) 1945-2013

Zene: I Seong Jae (이성재/ I Szondzse)

 

A legfontosabb szereplők:


Hváng Dzsini:          Jang Mi Hui (장미희/ Csáng Mihi) 1958-

A cipőkészítő:          An Seong Gi (안성기/ Án Szangi) 1952-

Pjak Gjeszu:            Sin Il Ryong (신일룡/ Sin Iljon) 1948-2022

A bujkáló tudós:      Jeon Mu Son (전무송/ Csan Muszon) 1941-

(A filmet létrehozók általában még ma is alkotnak és játszanak, de már idősebb emberek, közülük van, aki már nem él.)

A film elérhető  innen

A felirat itt

 


2023. május 23., kedd

Roham a pékség ellen

 

Ez a közel félórás rövid történet egy 2010-ben bemutatott mozi második része. Akkoriban gyakori és divatos volt több epizódból felépíteni a filmeket.

Véletlenül akadtam rá a filmre, megtetszett belőle ez a rész, ami egy kicsit komoly,
egy kicsit csacska történetet mesél el. Az epizód 1995-ből indul. A vége viszont
egy elég távoli jövőben jelenik meg az alkotók jóvoltából.

Azért találtam rá a filmre, mert Kang Min-hyuk énekes színészi tevékenységét próbáltam kideríteni. A 2016-os Ttán-ttárá (딴따라/ Entertener) c. sorozatban egy kezdő zenekar kezdő énekesét alakította az akkor már sztár Ji-Sung (지성) mellett.

Az epizód főbb szerepeiben:

Kang Min-hyuk /강민혁 (Káng Minjag), mint Hevon

Lee Jong-hyun /이종현 (I Dzsonjan), mint Szanvon

Choi Deok-moon /최덕문 (Csve Dakmun), mint a pékség tulajdonosa

A rendező: Yoo Sang-hun /유상(Ju Szánhan)

A felirat elérhető: innen

Az epizód: innen