2021. április 1., csütörtök

Nyomozás szigorú titokban

 

A filmet 2015-ben mutatták be, egy gyermekrablásról szól, 1978-ban játszódik, és a történet hosszú idő után ér szerencsés véget.

A filmet rendezte: Gwak Gyeongtaek (곽경/ kiejtés: Gvák Gjantek)

A két főszereplő:

Gim Yun-seok (김윤석/ kiejtés: Kim Junszak) Gong Giljong nyomozót,

Yu Hae-jin (유해진/ kiejtés: Ju Hedzsin) Kim spirituális mestert játszotta.

(A neveket RR módszerrel írtam át.) 


 
 
Aki látni is szeretné, itt

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.

Az első fordítás

Az első filmfeliratot 2014 végén készítettem, de csak jóval később tettem közzé,
amikor egy koreaiul jól tudó mondta rá, hogy igazán jó. Így utólag azt gondolom,
nem volt igazán jó, már csak azért sem, mert szinte semmit nem tudtam
a feliratkészítés fortélyairól. Mostanában találtam a filmhez egy jó koreai feliratot,
ezen felbuzdulva újra kézbe vettem az "Én vagyok a király" c. vígjátékot és szinte újrafordítottam.
Aki szeretné még megnézni, vagy újranézni a filmet, megtalálja itt. (A felirat a javított.)

A mostani fordítás során találkoztam a klasszikus tankönyvvel, Dakcsil küszködésének forrásával. A filmből vett képen látható az első oldala:

Dakcsil úgy-ahogy eljut az első négy kifejezésig, ami jobbról és függőlegesen látható a képen. Akkoriban, hozzánk képest, hátulról előre lapoztak még Koreában is, és jobbról kezdve föntről lefelé olvastak, így a 4 kifejezés rajzolata ez:

   地   玄  

Amit jelentenek: ég/menny, föld/földterület, sötét/fekete, sárga.

A kínai karakterek kezdő tanulóinak készült tankönyv 1000 írásjegyet, 250 kifejezést
és 125 mondatot foglal magába.
Tudósok szerint fontos jelentése van annak, hogy az előbb említettekkel kezdődik, mivel a kínai gondolkodásmódot is kifejezi. Az ég és föld idézi a teremtési mítoszt is, ugyanakkor párban áll a következő két, színt jelentő szóval.
Ha felnézünk az égre, kéknek látjuk, de azon túl üresség, azaz sötét van.
A föld Kínában sárga, ez a szín emellett kiemelkedő szerepet tölt be ebben az országban. Ezeket fejtegeti egy történelemkutató.

A tankönyv címe: 천자문 (千字) kiejtése: Csan-dzsá-mun, azt jelenti 1000 írásjegy.

Egy múzeumi példány a Koreai Népi Múzeumból:

 
Többek között tanították ezt a mesterek magániskoláiban, amik a szadángok (서당) voltak. Ezt ábrázolja  Kim Hong Do festő.
 

Kim Hong Do – Magániskola
A Koreai Nemzeti Múzeum gyűjteménye


2021. január 9., szombat

Bángdzsá története

 

A film 18 éven felüli besorolású, tehát felnőtteknek szól.

2010-ben jelent meg, közel 3 millióan váltottak rá jegyet.
Két dolog miatt figyeltem fel rá, az egyik, hogy az eredeti Csun Hjáng legendát megcsavarja, így a film cím- és férfi főszereplője Bángdzsá, a szolga.
A másik
Gim Ju-hyeok (
주혁/ kiejtés: Kim Csu Hjak) színész volt,
akire a híres koreai orvos, Heo Jun (
허준/ kiejtés: Ha Dzsun) életéről szóló hosszú, mégis érdekes, 2013-as történelmi sorozatban figyeltem fel.
A színész 2017-ben autóbalesetben meghalt, és ahogy sokszor történik, halála után, mostanában kezdik becsülni színészi munkáját.
 
Az eredeti legenda alapja Szukcsong király uralkodása idején, a 17. és 18. század fordulója körül történik.
A história dióhéjban: A szép Csun Hjáng és egy fiatal nemes egymásba szeret.
Megszűnik a fiatalúr apjának az előjárósága, őmaga pedig a hivatalnoki vizsga miatt
a fővárosba megy, azonban megígéri, hogy visszatér Csun Hjánghoz.
Az új kormányzó szemet vet a lányra, azonban az a retorziók ellenére sem áll kötélnek. A fiatalúr a király titkos kivizsgálójaként tér vissza, és megbünteti
a hatalmával visszaélő hivatalnokot, a szerelmesek pedig egymáséi lesznek.
A történet boldog véget ér.
 
Egyes megjelenő dolgok alapján, a mostani mozi történési idejét a 19. századra, az 1800-as évek első harmada-közepe tájára lehet tenni.
Ilyen pl. a gyümölcsital készítésére elhangzó utasítás a filmben. Ezt az italt
1828. után kezdték fogyasztani nyáron, tea helyett.
A cselekmény tehát a Csoszon-kor leszálló ágának idejére tehető.
Főként a nemesek korrupciója, elkorcsosulása és erkölcsi tartásuk mélyre süllyedése jelenik meg a filmben.
Ami a sztorit alakítja és mozgatja, az a féltékenység és Csun Hjáng ingadozása
a szerelem és a magasabb rangba kerülés között.

Egy koreai blogban (feltehetően nő volt a blogger) olvastam a következőt:
A filmet megnézte 3 millió férfi, mert kíváncsiak voltak a színésznő
szép arcára és testére.
(Megjegyezem, a színésznő valóban nagyon szép és az alakja-teste is tökéletes.)
Majd így folytatja: Én is megnéztem a filmet, a férfitestet is, tökéletes az alakja
a Bángdzsát alakító színésznek.
Egyébként a bejegyzést író összegezve jónak ítélte a filmet.
 
Azt gondolom egy valamit célszerű megmagyaráznom. Az egyik jelenetben előfordul
a pernahajder szó. Fordításom koreai felirat és az elhangzó beszéd alapján készült, egyértelmű, hogy ez a szó szerepel.
Miután a filmben, autentikusan, a 200 évvel ezelőtti nyelvezetet használják,
egész biztos, hogy nem az angol feliratban szereplő „gengszter”–t mondják
a szereplők.
Viszont feltehetően, ilyen vetületben nem mindenki ismeri a pernahajder szót.
Nos, a cselekmény idején, Magyarországon is léteztek „betyárok és pernahajderek”.
Velük szemben, a törvény oldaláról a „perzekutorok, pandúrok” álltak.
Ugyanakkor azt gondolom, mivel akkoriban a kereskedők lenézett réteg volt,
így beszéltek róluk, itt azért jött a történetíró nyelvére ez a szó.
 
Aki kíváncsi némi kiegészítésre, talál itt még.

A film rendezője és a forgatókönyv: 김대우/ Gim Dae-u

A film forgatókönyve 2010-ben megkapta „Busan Filmkritikusok Egyesületének Díja" kitüntetést, ezen felül a mozit a 3 legjobb közé válogatták.

A film szereplői:

주혁/ Gim Ju-hyeok: Bángdzsá

류승범/ Ryu Seung-beom: Monjon

조여정/ Jo Yeo-jeong: Csunhjáng

오달수/ O Dal-su: Má úr

김성령/ Gim Seong-Ryeong: Volme, Csunhjáng anyja

(A bejegyzésben minden valós személy neve RR átírási szabály szerint szerepel.)


Aki látni is szeretné: itt  

Egy ideig a felirat is elérhető: innen

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben.