Vajon milyen jelentése lehet még a köszönöm szónak?

Mentségemre legyen mondva, a plázás orchidea élményre emlékezve, már nem én kezdeményeztem beszédet koreainak vélt emberekkel. Mégis, a véletlennek köszönhetően, elég sokszor történt ilyen. Ezek közül az egyiket most elmesélem.
Szintén bevásárlás közben, pontosabban a pénztárnál, fizetéskor történt meg
ez az eset.

Az áruház valamilyen bont osztott akkor, nekem is oda akarták adni, de én nem kértem.
A pénztáros a mellette levő kasszában ülőnek ajánlotta, hogy adja oda az éppen fizető férfinek. A férfi átnézett hozzám, és azt mondta: Thankyou.
Ahogy odapillantottam, láttam, hogy ázsiai.
Szinte egyszerre léptünk ki a pénztár elől, így hát megkérdeztem tőle koreaiul,
hogy koreai-e?
A férfi nem értette, valószínűleg kínai volt, de nagyjából tízszer elmondta angolul,
hogy köszöni, mindannyiszor enyhe meghajlás kíséretében.
Már kezdett kissé kínossá válni, de azért sikerült neki a végére jutni.

Én meg gondolkodóba estem, hogy miért kellett ezt a semmiséget ilyen erőteljesen megköszönni?
Be kell vallanom, hogy több évi, már koreaiakkal szerzett tapasztalat után gondolom azt, hogy rájöttem az okra.
A legmeggyőzőbb akkor lett a vélt ok, amikor néhány mondatot beszélhettem
Dél-Korea nagykövetével. Az előzmények okán senki ne gondolja, hogy én
szólítottam meg. Egy rendezvény alkalmával a nagykövet úr fordult hozzám.
Nagy szerencsém volt, mert egy magyarul jól beszélő tolmács is segített nekünk,
a meglepetéstől az elején még talán a nevemet sem tudtam volna megmondani.
A beszélgetés végére már elpötyögtem néhány szót.
Aztán egy mondatot mondtam, és válaszoltam egy mondatra, koreaiul.
A válaszmondatom ez volt: "Ez magától értetődik, és köszönjük."
Ezután a nagykövet úr picit meghajtotta a fejét és továbbment a következő célpontjához.
Nos, itt ugrott be, hogy az esetek többségében a köszönet kimondása
egy záró akkord lehet a világnak azon a részén.

Ha jó hírű, akkor is ismerik a nevét? Vagy a hírnévhez elég celebnek lenni?

Egy korábbi bejegyzésben már említettem, hogy sok un. négykarakteres szólás (szádzsászongo/사자성어) forog a koreai nyelvben. A név jelentése lebontva: szá=4, dzsá=karakter, szongo=szólás.
Ezek a mondások szinte mindig a kínai eredetre vezethetők vissza, ezért amikor a filmekben a falra kiírt feliratokkal találkozunk, többnyire nemcsak koreai betűkkel, hanem a kínai szavak képjelével is látjuk azokat.
Tudom, hogy mi magyarok többnyire nem tudjuk megkülönböztetni a kínai írást a koreaitól, mégis  nagyon jelentős különbség van.
A koreai nyelv, a keleti nyelvek közül egyedülállóan, hangjelölő. Éppúgy, mint például a mi anyanyelvünk is. A koreai ábc 14 mássalhangzóból és 10 magánhangzóból áll. Azért látják sokan hasonlónak a kínai szóképekhez, mert a hangokat szótagokba rendezik, egy szótagban legfeljebb 4 hangjel jelenhet meg, a szótagnak egy négyzeten belül el kell férnie. A koreai iskolások írásfüzetei ezért hasonlóak a mi négyzethálós számtan füzeteinkhez, csak a négyzetek jóval nagyobbak.

Ezek után a szólás, aminek a megfejtésére egy sorozat címe sarkallt: 명불허전 
A négy szótag sorrendben:

• m, jo, ng  → együtt: mjong
• b, u, l       → együtt: bul
• h, ó          → együtt: hó (ha)
• dzs, ó, n  → együtt: dzsón (dzsan)

A kínai karaktereket Koreában "hándzsá"-nak hívják, a kínai eredetű koreai szavak neve "sinokoreai". Majdnem minden szavukra van eredeti koreai, illetve sinokoreai formula.
A beszélt nyelvben vagy az egyiket, vagy a másikat használják gyakrabban.

Hándzsá        Eredeti koreai szó          Sinokoreai szó           Magyar jelentés 

名        이름            명                       név
不        아니다           불                       nem
虛        비다            허                       üres (hiába)

傳        전하다           전                       közöl, jelent, átad

A szólás fordítása, tehát: A név nem hiábavaló közlés (ismerik a nevet, mivel jó a híre).
Magyarítva: Ez a név garancia. / Jó hírű név.

Van egy nagyon hasonlító, latin eredetű szólás, én a francia nyelvből ismerem. Ez a "Noblesse oblige", aminek a jelentése "A nemesség kötelez". Használják olyan formában is, hogy "A név kötelez". Jelentése eredetileg az, hogy a nemesnek, illetve a név (rang) viselőjének illik példamutatóan, erényesen viselkedni.
Tudom, elég hosszúra sikeredett, de még eszembe jutott, hogy a noblesse szóból ered a "sznob" kifejezésünk is. Eredetileg, régi elit iskolába bekerült, nem nemesi diákokat jelöltek ezzel a szóval a francia "sans noblesse" (nem nemes) rövidítésével - s'nob - a feljegyzésekben.

Téli olimpia Pjongcsáng 평창 동계올림픽

A pjongcsángi téli olimpián nagy népszerűségnek örvendtek a gyorskorcsolyázó
Liu fivérek, különösen Sándor, aki rengeteg rajongói üzenetet kapott a dél-koreai
tini lányoktól. A KBS TV állomás erre épített fel egy videót.
A feliratok végig un. "bánmál"-ban íródtak, tehát egyértelműen a fiatal korosztálynak szólt az összeállítás.
Szemöldök és kacsintás linken található. A koreai feliratok fordítása a következő:
A szerelmi kacsintás Krisztinának szól. (A Christie vezetéknevet következetesen Krisztinának írják)
Szia! Magyarországról jöttem, Liu Sándornak hívnak.
A kacsintás (Wink)
A kacsintás az én védjegyem (trade mark).
Bocs... van már barátnőm.
(Az angol nemzeti válogatott tagja, Elise Christie [fordító])
De mégis, ha sokkal több ember szurkol nekem, vajon az első magyar aranyérem meglesz?
Nem szurkolnátok nekem?