Legyezgetjük a tüzet...

 

Felötlött bennem, hogy igen régen tettem közzé koreai szólást. Meg az is,
hogy közülük az egyik kedvencem egy olyan, amit a vizuális memóriám okán
szinte rögtön láttam is magam előtt.
Természetesen ennek a szólásnak is van magyar megfelelője, de ezt a koreai változatot sokkal plasztikusabbnak találom.
Íme egy, a koreai képi ábrázolások közül (nagyjából hasonlóan képzeltem el én is;
a figura, aki legyez, talán még mosolyog is):

 

 

A szólás koreaiul: 불난 데 부채질한다. (pulnánde budzse-csirándá)

A szó szerinti fordítás: Tűz van, és még legyezi is.
Gondolom, már rájött az olvasó a magyar megfelelőjére.
Mi azt mondjuk: Olajat önt a tűzre.
Koreai magyarázatok szerinti jelentése: valakit tragédia ér, és még tetézik is,
illetve egy dühös ember dühét még fokozzák is.

Szószedet:

불 – tűz

-나다 – utótagként használatos módosító, valami keletkezését, megjelenését jelenti

불나다 – tűz keletkezik

데 – utótag, ebben az esetben ellentétet fejez ki (nem olt, hanem szít)
(Magamtól bizonyosan egybeírtam volna, mert másutt ez a helyes, azonban
a koreai helyesírás-ellenőrző program ennél a szólásnál csak különírva hagyta jóvá.)

부채질하다 – legyez (부채= legyező)

Csoszoni receptkönyv

A történetet „web-speciális” sorozatban (a részek önálló történetek) mutatták be
2023 végén.

A történelmi ihletésű, kosztümös darab a 16. század első felébe viszi a nézőt.
Egy nemesi család és egy alantas származású, de remek ételeket készítő szakács meséjét mondja el. A végkifejletben megjelenik a ma is létező, nemzeti kincsként őrzött receptkönyv, amelynek címe: Elsőrendű étkezési kultúra módjai
(수운잡방/ Szuun csápbáng).
Bár a cím nekünk azt sugallhatja, hogy csak ételkészítésről van szó,
a könyv nagyon jelentős része alkoholos italok elkészítésének módszereit írja le.
Összefoglalja a kor étel- és alkoholkészítését, a hagyományos receptek megőrződtek
az utókor számára, mivel a receptkönyv fennmaradt.

Szokásomhoz híven, most is utánanéztem a történeti háttérnek.
Ahogy más is gondolja, a meseszövés eltér a pontos történeti leírásoktól,
de ez mit sem von le a tévésorozat-rész értékéből.

Akkor, a korabeli dolgokról:
Valóban létezett egy ilyen Kim család, az apa, Kim Hjoro (1454-1534)
tudós nemesember volt.
A tévésorozat-rész a családot Gvángszán Kim klán a Jeán-ágból néven említi,
a történetírás is így tartja számon.

A klán alapítója az apa, Kim Hjoro, aki Ándongban telepedett le. A „jeán” szó beköltöző, betelepülő jelentésű, innen a megkülönböztető név.
Kim Hjorónak 2 fia volt, Kim Jan (1487-1544) és Kim Ju (1491-1555).

Kim Jan, az idősebb, többféle hivatali pozíciót töltött be, kormányzó is volt.
Kim Júról azt lehet tudni, hogy a 3 szintű közszolgálati vizsga első szintjét teljesítette,
de a második nem sikerült neki. Harmadiknak a katonai vizsgával próbálkozott.
Annak ellenére vallott kudarcot, hogy – a leírások szerint – jeleskedett
a  harcművészekben és kiváló íjász volt. Ekkor visszatért a szülőfalujába, a szüleiről gondoskodott és csendes tudósi életet élt. Elkezdte írni a receptkönyvet, és 1541-ben Ándong Ocsan falujában felépítette a pavilont, amely az ő írói nevét viseli.
A pavilon ma is áll Ándongban, habár eredeti helyéről úgy 20 km-rel távolabbra
vitték át az Ándongi-gát építése miatt.

Kim Ju 1541-ben épített pavilonja, Ándong, Nemeslelkű falu

A receptkönyvet Kim Ju unokája, Kim Rjang (1577-1641) folytatta és fejezte be.
A leszármazottak jeles tudósok voltak, a receptkönyv ételkultúrájának ápolása hagyomány lett, korunkban is folytatják.

A tévésorozat rendezőnője: Choi Yeon-soo (최연수 /Csve Janszu)

A főbb szerepekben:

Yoon San-ha (윤산하/ Jun Szánhá)                                      Kim Ju
Kim Kang-min (김강민/ Kim Kángmin)                             Gjeám
Baek Sung-hyun (백성현/ Bek Szangjan)                            Kim Jan
Kang Shin-il (강신일/ Káng Sinil)                                       Kim Hjoro

Ha szeretnéd látni: itt

A felirat: innen

A történetben fontos szerepet kap a származási rendszer, aki kíváncsi erre is,
kattintson: ide