Túsztárgyalás

Megkezdődött a tárgyalás az életekért!

A film egy kőkemény thriller. Bár nem túlzottan kedvelem a műfajt, azért választottam mégis ezt a mozit, mert kíváncsi voltam Hyun Bin alakítása milyen lesz, amikor először bújik egy negatív figura bőrébe.

Nos, ebben a szerepben is felbukkan a jóképű csibész karaktere, mintegy átsugárzik a figurán, akkor is, ha ő a filmbeli főgonosz (?).
Lehet, hogy egy színész kinézete (esetleg az imázs, amire emlékszünk) nem kerülhető meg?

A két főszereplő:

Son Ye Jin       (손예진) kiejtése: Szon Jédzsin

Hyun Bin          (현빈) kiejtése: Hjan Bin

A rendező az első filmes Lee Jong Suk (이종석) kiejtése: I Dzsonszak.

A film, mint a címe is jelzi, túsztárgyalás köré épül, előkerül azonban a korrupció is. Azután ebben a filmben is láthatjuk, hogy a koreai társadalom mennyire erőteljesen fejezi ki az alá-fölérendeltséget, esetenként mélyen megalázó helyzeteket produkálva.

Egy apróság még, a fordítás okán. Talán nem mindenki tudja, hogy mi is az a Kék Ház.
A név a Koreai Köztársaság elnökének a rezidenciáját jelöli, hasonlóan a Fehér Házhoz.
A fordításban általában csak "Kék Ház"-ként említem, mivel meglehetősen hosszú lett volna a feliratban kiírni, hogy a "dél-koreai köztársasági elnök rezidenciája".
A nevét a kék színű tetőcserepeiről kapta. A Kék Ház (청와대) cserepei a kék színt egy szeladonit (vastartalmú ásvány) felhasználásával készült máztól nyerik.

Az elnevezés, a 청와대 (kiejtése: cson vá de) jelentése: kék tetőcserepes, olyan magaslati hely, ahonnan mindent jobban lehet látni.
Cson - kék, vá - tetőcserép, de - magaslati hely, ez esetben.
A 대 (de) megnevezésű épületek közé tartoznak pl. a hagyományos, régi, magaslati helyre épített pavilonok is.
Egy korábbi bejegyzésemben látható kép a Kék Házról. Az épület a   Kjongbok Palota   mögött helyezkedik el, a háta mögötti Pekág hegy védelmében.

Ha érdekel valakit, hogy Koreában miért zöld a kék, nézze meg egy korábbi bejegyzésemet itt

Aki kedveli a thrillereket, nézze meg a filmet, mert érdekes.

Ha látni is szeretnéd: itt 

 

Feliratot, ha kéri valaki, küldök az Ázsiai Feliratok privát üzenetében,
esetleg e-mailben. 

Új év, új naptár

Amikor egy újabb évet kezdünk, a régi naptár már csak emléknek jó, esetleg. Elővesszük az újat.
Erről, és a "Mr. Sunshine" sorozat egyik részét nézve jutott eszembe a koreai naptárhasználat.

A sorozatot már megnéztem felirat nélkül. Tetszett annyira, hogy most magyar felirattal együtt is megnézzem. Be kell vallanom, felirat nélkül nem érzékeltem, hogy amikor a szereplő születési dátumát kérdezik, nem a mi metódusunk szerint válaszol, hanem a holdnaptár szerint.
Most azonban megütötte a fülemet, hogy azt mondja: "sinmi nyon", azaz a "fehér kecske éve" negyedik hónap 10. napján születtem. Ez a dátum, ha átfordítjuk a Gergely-naptár szerint, akkor 1871. május 28.

Gondolkodóba azért estem, mert a sorozatrész 1903-ban játszódik, és meglepődtem, hogy még ekkor is a holdnaptáré a meghatározó szerep.
Utánakerestem, és bizony ismét meglepődtem, hogy csak 1961-ben vált általánossá Dél-Koreában a Gergely-naptár használata. Hivatalosan 1895-ben vezették be.
A holdnaptárt azonban a mai napig használják másodlagosan. A régi korokban emellett a király uralkodásának adott évével jelölték meg az időpontokat. Aki már több koreai történelmi filmet, vagy sorozatot látott, egész biztosan találkozott az utóbbival.

Bizarrabb ennél az észak-koreai naptárhasználat, ahol az idő kezdetét Kim Ir Szen születésétől számítják, azaz 1912-vel kezdődik a "주체력" (csucserjag). A megnevezés a "csucse" rendszer naptárát jelenti, és e szerint 주체108 (2019)년, vagyis a 2019. év a "csucse" 108. éve.
A 2019. csak másodlagos, de mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a világ a Gergely-naptár szerint, Krisztus születését és nem Kim Ir Szenét tekinti kiinduló pontnak.
A "csucse" jelentése: uralkodás önerőből, vagy független hatalom.

Tudjuk, hogy a tudomány és technológia fejlődésével soha nem képesek lépést tartani teljes körűen a társadalmak. Az emberi tudat és a szocializálódás mindig lemarad előbbitől. Erre igen pregnáns példa Dél-Korea. Nagyon rövid idő alatt mérhetetlen nagy lépést tett a technikai haladás és a gazdaság. Ez csodálni való és dicséretes, különösen, hogy ezt egy szorgalmas és kitartó nép áldozatainak árán érte el az ország.
Azonban a fejekben nem lehet ilyen ütemben megváltoztatni a dolgokat.
Egy pici példa erre a naptár, amelyben ma is nagy szerepet kapnak a régi dolgok és hiedelmek.

Egy általánosan használt 2019. évi naptár képe "Szerencsés új évet kívánunk!" felirattal:

A következő kép egy olyan 2019-es naptár július hónapjának a lapja, amiben holdnaptár is van:

A koreai hét vasárnappal kezdődik, ez az előző képen is látható. A hét napjai:
Vasárnap:   a "Nap" égitestről,
Hétfő:         a Holdról,
Kedd:         a Marsról (tűzbolygó),
Szerda:      a Merkúrról (vízbolygó),
Csütörtök:  a Jupiterről (a fa bolygója),
Péntek:      a Vénuszról (arany bolygó),
Szombat:   a Szaturnuszról (a föld bolygója) kapta a nevét.

A második naptár első sora mutatja, hogy 2019. július 01. hétfőre esik. A második sor pedig azt jelzi, hogy ez a nap, a holdnaptár szerint, a "sárga disznó" év 05. hónapjának 29. napja.
A naptár bordóval írt szövege azt jelzi, hogy azok a napok a holdnaptár szerinti szerencsés, szellemektől mentes napok. A kék színűek pedig a rossz napokat jelölik, amikor jobb, ha az ember nem csinál semmit. E szerint a franciák, ha hisznek benne, július 14-én pont jókor nem dolgoznak, hanem ünnepelnek. De, vajon, ünnepelni szabad?

설날

A "sárga disznó" éve 2019-02-04-én kezdődik. A hold újév napja, a 설날 (szallál), Dél-Koreában 3 napos ünnep, idén  február 04-től február 06-ig tart.

Két apróság, ami eszembe ötlött

Ahogy haladok a koreai nyelv megismerésében - mennyire kevés is a tudásom; és ahogy mind több koreai dologgal (novella, regény, film, sorozatok, a zenéjük, a nép- és szépművészeti ágak különféle művei) ismerkedem meg, mindig ráakadok olyasmire, ami nekünk itt a világ másik felén szokatlan vagy különös. Bár lehet, hogy egyik-másik csak nekem újdonság.

Az egyik ilyen dolog a kék színnel kapcsolatos.
Azért érdekes, mert esetenként ez zöld is lehet, illetve kékeszöld árnyalatot is jelölhet. A távol-keleti kultúrákban a két szín átjátszik egymásba, de ezt csak jóval a "kék" szó megismerésénél később tudtam meg.

A koreaiaknak három szavuk is van rá.
A 청 (csang) kínai eredetű szó, én ezt ismertem meg kék színként legelőször.
Azután rácsodálkoztam, hogy van még kettő, a 푸른 (purün) és a 파란 (párán).
A"purün" gyakrabban jelent zöldet, de nem mindig. Például a zöld jelzést a közlekedési lámpán ezzel a szóval jelölik. 
A "párán" többnyire kék szín, úgy mint kék tenger, kék ég.
Ugyanakkor szó szerint mondják azt is, hogy égszínű 하늘색 (hánülszeg), vagy vízszínű 물섹 (mulszeg), mindkettő egy világoskék árnyalatot takar.
És akkor az első, a 청 (csang). Ez is jelenthet kéket is, zöldet is a különféle kifejezésekben.
Pl. 청년 (csannyan), ami fiatalság /szó szerint: zöld évek/ jelentésű, a 청바지(csanbádzsi) pedig, ahogy a farmer nadrágot /szó szerint: kék nadrág/ hívják.
Ennek a színt meghatározó szónak a kerámiaművességhez is köze van.
Történelmi korokból származó szó a 청와 (csangvá).
A szó jelöli a szeladon kerámiát is, de azt a mázat is, amivel előállítják ezeket a kerámiákat. A szürkétől a kéken át a zöldig terjedő színskála színeit lehetett előállítani a szeladonit nevű, vastartalmú ásvány felhasználásával.
Dél-Korea egyik nemzeti kincse az alább látható 12. századi szeladon váza.

 

A másik dolog, amit nálunk általában nem szoktak ismerni, az emberek életkorának jelölése Koreában.
Ez is eltér a mi szokásainktól, és természetesen kínai az eredete.
Ahhoz, ahogy mi számoljuk az életkort, 1 évet még hozzá kell adni. További nüanszok vannak még a számításban, de ez a legfontosabb.
Aki nézi a filmeket, sorozatokat, találkozott már azzal, hogy a korhatár pl. 15 éven felüli, ami 14 éves gyereket jelent.
Az iskolakezdés 7 éves korban van, ami egyezik a mi gyerekeink iskolakezdésével, hiszen az a 6 éves kor.
A hivatalos iratokban a Gergely-naptár szerinti születési idő szerepel, és minden hivatalos kapcsolatban a valós életkor számít, amit 만나이 (mán nái / valós életkor)-nak mondanak.